kormany tamogatas

Vim LOGO

Mol logo

 

kallos logo_01

A hét tárgya

A hét tárgya

A téli, hideg idő beálltával a paraszti viseletbe előkerültek olyan ruhadarabok, amelyeket az év többi részében nem hordtak, vagy kíméltek. Ilyen volt a csizma is, mely értéke miatt generációkon át is öröklődhetett. Tőkés Béla 1938-ban megjelent leírásában olvasható, hogy a magyarpalatkai (Mezőség, Kolozs megye) női viseletnek télen és ünnepnapokon volt része ez a lábbeli. Így, tehát télen vették fel a csizmát, melybe háziszőttes gyapjúkapcát húztak. A fiatalabbak magasszárú fűzős cipőt is viseltek. Természetesen a felsőruházatban is megmutatkozott a hideg ellen való védekezés. Tőkés a szőrével befelé fordított mejjrevalóról, a kizárólag télen, szőrével kifele viselt ujjas kurta bundáról és a szőrével befele fordított ujjas kozsokról tudósít a téli felsőruházatok tekintetében. (Tőkés Béla: Magyarpalatkai viselet. In: Ethnographia XLIX. 1-2. 1938.)

A téli időszakban viselt ruhadarabokhoz kapcsolódva egy csizmát választottunk hét tárgyának Mezőkeszüből, Mezőségről.

01

Leltári száma: 2015.19.02.1-2 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

Ez a darab csizmadiamester munkája, Kolozsváron készült. Anyaga növényi cserzésű fekete borjúbőr, hátul varrott, dupla szegezett talpú, formázott bőr sarkú, talpán és sarkán gumi rátéttel. Mindkét páron húzószalag.

Object of the week

With the cold winter weather we present an element of the winter clothing. The object of the week is a women’s boot made in Kolozsvár (Cluj), and it was made from calf-skin, and has rubber sole.

Bővebben...

 

A hét tárgya

Január 10. – Erdélyi Zsuzsanna (1921 – 2015) néprajzkutató születésnapja

A magyar folklorisztika és a vallási néprajz egyik meghatározó alakja az elmúlt évtizedekben Erdélyi Zsuzsanna volt, aki elsősorban az archaikus népi imádságok műfaji leírásával, művelődéstörténeti, irodalmi, folklorisztikai elemzésével és közzétételével, valamint emberségével nagy szakmai tekintélyt szerzett nemcsak Magyarországon, hanem a határokon túl is. Kutatói teljesítményének elismerését számos hazai és külföldi szakmai díj és kitüntetés jelzi (Barna Gábor: http://bit.ly/2FeN8je).

Az archaikus népi imádságok olyan apokrif vallásos szövegek, melyek ma nem részei a hivatalos vallásosságnak, inkább a vallásos folklór körébe tartoznak. A vallásos ember állandó személyes kapcsolatban áll az istenséggel, és ezt a kapcsolatot az imádság által újra meg újra megfogalmazza. (Magyar Népi Kultúra Tankönyv)

HH CD KaZo FoP 00450r

Ezek az imádságok kizárólag a szájhagyományban maradtak fenn, önálló műfajként csak a legutóbbi időben fedezték fel (1969-ben kezdődtek az országos szintű felmérések). Az egész magyar nyelvterületen ismeretes műfaj. Rendszerint este, reggel vagy meghatározott napokon: pénteken, szombaton, vasárnap, nagyböjtben, esetleg haldoklónál vagy veszély idején mondták. Ismerete nem kötődik nemhez, korhoz, valláshoz. Szöveganyaga részint kereszténység előtti nyomokat, részint a hivatalos egyház közvetítette középkori művelődési elemeket őriz. (Magyar Néprajzi Lexikon)

Erdélyi Zsuzsanna archaikus népi imádságokkal foglalkozó könyve, a Hegyet hágék, lőtőt lépék című kötet 1976-ban jelent meg. A kiadvány nagyon sok imaszöveget mutat be, s vannak köztük olyanok is, melyeket Kallós Zoltán gyűjtött. Az alábbiakban egy részletet olvashatnak egy általa 1971-ben, Klézsén (Moldva) gyűjtött reggeli imából, melyet az akkor 57 éves Piszár Jánosné Están Rózsa mondott el:

... Hol jártál, én áldott Szent Fiam?
Én áldott Szent Anyám, eljártam teremtett fődre,
Két nap a zsidók üldözének,
Harmadnapján megfogának,
Kűlapathoz megkötének,
Vaskesztyűkvel megverének,
Vasostorokval megostorozának,
Vasdárdákvol az én szent melljemet megnyitták,
Szen(t) véremet elontották,
De hagyjuk el, ennyi, én áldott Szent Anyám,
Mert bizon, bizon, ki ezt elbírja mondani
Háromszor e nepjába,
Mennyeknek kapuja megnyittatódik,
S a pokol kapuja bétetetődik,
Beteg a test, kész a lélek,
Vígan várják mennyben a jó angyalok, áment.

Erdélyi Zsuzsanna születésnapja alkalmából és a fő kutatási területéhez kötődően, a megosztott imaszöveghez kapcsolódva hét tárgyának egy moldvai asszonyokat ábrázoló fotót választottunk.

Leltári száma: HH_CD_KaZo_FoP_00450r Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

A fénykép készítésének helye Csíksomlyó, a pünkösdi búcsú idején. A kép előterében láthatjuk a moldvai asszonyokat. Néhányan lapszoknyát, azaz katrincát viselnek és kezükben tarisznyát tartanak. Hátuk mögött a Fogadalmi kápolna látható. Az egyházi év során az archaikus imák eszközei lehettek a Fennvalóval való kapcsolattartásnak. Az egyházi évnek pedig kiemelkedő eseményei közé tartozott a búcsújárás. Erre való lelki előkészületek részét képezi maga az imádság is.

Object of the week

January 10. is the birthday of Zsuzsanna Erdélyi, one of the most important Hungarian folklorists who collected archaic folk prayers in all of the Hungarian language territory. Therefore the object of the week is a photograph made by Zoltán Kallós in one of the regions where Erdélyi did her fieldwork. The picture was taken in the Csíksomlyó Pilgrimage, and shows Moldavian Csángó women praying.

 

A hét tárgya

A hét tárgya

Új esztendő

A 2018-as év első hét tárgyának egy 1818-as feliratú kalotaszegi kályhacsempét választottunk.

1

Leltári száma: 2017.07.12 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

A téglalap alakú, agyagból készült és mázatlan csempe. Külső fele domborúan díszített, hátsó oldalán körben perem fut, amely a kályhakészítés során a csempék összeillesztésénél szolgált segítségül. Az egész csempét és így a külső oldalon levő domború mintát egy fa nyomódúc segítségével készítették el. A fából készült formába faragták a mintát, aminek tulajdonképpen a negatívja látható egy-egy elkészült csempén.  Kalotaszegen a dúcokat fafaragók is készíthették, ezért a faragott minták mutathatnak hasonlóságot egyéb fából készült tárgyak díszítésével, mint például egy-egy sulykoló, fonószék vagy járom. A domború díszítésen túl apró csillámok borítják a csempe felületét. A nyomódúcot szórták meg homokkal vagy csillámmal, de volt, hogy ezt az agyagba keverték bele. Mindez azért történt, hogy a csempe ne ragadjon a dúcba. (MNL, Dr. Kós Károly: Népélet és néphagyomány. Tíz tanulmány) 

Object of the week

The first object of the week in 2018 is a ceramic stove tile from 1818, and it was made in Kalotaszeg region.

Bővebben...

 

A hét tárgya

A hét tárgya

Karácsony és vízkereszt közötti időszakban, az erdélyi falvakban is a pihenésnek és az ünneplésnek jutott főszerep.

Ehhez az időszakhoz számtalan mágikus tiltás, képzet és gyakorlat fűződött.  Sok helyen nem fogták be az igavonó állatokat ebben az időszakban. Az asszonyok nem moshattak, ruhát nem teríthettek, mivel ellenkező esetben állataik bőrét akasztották volna ki száradni.  (Pozsony Ferenc: Erdélyi népszokások)

Bár mosni nem lehetett, de a mosás egy különlegesen díszített darabjában mégis gyönyörködhetünk.

jo1

Leltári szám: 2015.04.71 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

Ez a mángorló, egy kb. 60–70 cm hosszú, 10–15 cm széles, a felső vége felé néha szélesedő vagy hosszú, téglalap alakú fából faragott eszköz, alsó végén rövid nyéllel. Alsó lapjuk rendesen bordázott, felső lapjuk gyakran véséssel, ékrovással, karcolással, spanyolozással díszített. A vászonneműek mosás utáni kisimítására, fényesítésére, mángorlására a paraszt- és pásztorcsaládokon kívül a városi polgárság is használta. A simítandó vásznat nyújtófára tekerték, majd a mángorló bordázott felével görgették, a gombos ingek múlt századi divatba jöttével tértek át a sima aljú mángorlók használatára, melyek nem törik a gombot. Készítésével mesteremberek, bognárok, molnárok és falusi faragók, pásztorok egyformán foglalkoztak. Faragtak megrendelésre, eladásra vagy ajándékul. A legény szeretőjének, a férj feleségének faragott mángorlót; leginkább lakodalmi ajándékként készült, esetleg maga az ifjú férj készítette. (MNL)

Object of the Week

The time between Christmas and Epiphany was the festivity and resting period in the Transylvanian villages. Many magical believes and practices are related to this time of the year. For example there was prohibited to wash the laundry, because it may cause misfortune. Related to this we present a wooden hand mangle, which was used for wring water from wet laundry. Traditionally this tool was carved by craftsmen, but peasants also made it as a gift for girls and women.

Bővebben...

 

A hét tárgya

A hét tárgya

December 25. – Karácsony napja

Karácsony a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus születésének napja. A liturgiában ennek az ünnepnek is – akárcsak a húsvétnak – van előkészületi ideje, az adventi időszak és vigíliája is, december 24-én. E napra böjtöt rendeltek el, ezért karácsony böjtjének is nevezték. Mindkét nap, karácsony napja és vigíliája számos népszokást, hiedelmet vont maga köré. Ezen a napon a férfiak kiseperték az udvart, kitisztították az istállót, a gazdasszonynak bekészítették a tűzrevalót, a marháknak a takarmányt. Az asszonyok takarítottak, sütöttek, főztek. A karácsonyi vacsora a katolikus családok számára igen fontos esemény, sok helyen jellemző volt, hogy az ételek sorrendjét és a fogások számát szigorú szabályok írták elő. Ilyenkor készült el a karácsonyi kalács is. (Magyar Néprajz IV., Magyar Néprajzi Lexikon)

Ebből az alkalomból egy kalácssütő formát választottunk hét tárgyának. Ezt a darabot egy fazekasmester készítette, belül mázas, kívül máztalan, bordázott falú, oldalt füllel ellátott sütőedény. Füle mellett hosszanti irányban megrepedt, ezért a forma szájának pereme alatt egy drót segítségével fogták össze.

1

Leltári száma: 2003.13.22 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

A kalácssütő forma mellé most egy kalácsreceptet is megosztunk, Nyisztor Tinka és Pákozdi Judit Csángó Galuska című kötetéből: a kozona receptjét. Moldvában a kozona elnevezést használják az ünnepi töltött, illetve töltelék nélküli kalács megnevezésére, amit a román cozonac (kalács) szóból vettek át. A kozona mindig a legjobb lisztből készül és bordás oldalú, kerek vagy szögletes formában sütik.

Hozzávalók:

1 kg búzaliszt
25 dkg nádméz (cukor) 
5-7 dl tej
citrom és narancs reszelt héja
2 tojás
10-15 dkg vaj
2-3 evőkanál olaj
dió nagyságú élesztő
1 tasak vaníliás cukor
- a tetejére: tojás
- a különféle töltelékhez:
25 dkg darált dió
2 tojásfehérje habosra felverve
citromhéjreszelék
őrölt fahéj
mazsola
rumeszencia
vaníliás cukor
kakaópor

Elkészítés: A hozzávalókat összegyúrják, az élesztőt is beledolgozzák (a tésztát addig kell dolgozni, amíg hólyagos nem lesz). A duplájára kelesztik, majd a tésztát három részre osztják, egyenként hosszúra sodorják, megtöltik és föltekerik. Összefonják és hosszúkás vagy kerek tepsibe teszik. A tésztából a tetejére díszítést is szoktak készíteni. Sütés előtt a tetejét tojássárgájával megkenik, cukorral megszórják majd megsütik. Előmelegített sütőben a kozona 1 óra alatt megsül. 

Object of the week

December 25th is Christmas Day, one of the most important holidays in the Christian world. Before this day the families made all kind of preparations. The women baked the cakes too. Therefore the object of the week is a ceramic cake form.

Bővebben...

 
További cikkeink...

VÁLASZÚTI HÍRMONDÓ

a válaszúti diákok újsága 

final

        

         FŐ TÁMOGATÓINK

 

1227653 

images

 

communitas fuggoleges

 

Soros

 

77

 

dension

 

kormany

 

nefmi

 

Kim

 

ministerul cultelor

 

sigla-consiliul-judetean-cluj

 

nemzeti alapitvany

 

balassi

 

 

 

PARTNEREINK

 

irinyi

 

dorog

 

 

TEKA

 

Face-time Tv

 

160x280px

 


HONLAPCSALÁD


untitled-crops

 

Oldalainkat 178 vendég böngészi