"Kedves Látogatóink! A Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény 2018. május 1-én, kedden zárva tart. Május 2-án a megszokott rendben, 9-től 16 óráig várjuk Önöket!"

 

kormany tamogatas

Vim LOGO

Mol logo

 

kallos logo_01

A hét tárgya

Fonók ideje

Ősszel, a betakarítások végeztével számos női társasmunka vette kezdetét a falusi közösségekben. Ilyen volt a fonó is, ami egészen farsang végéig tartott. Ezen alkalmakon a kenderszösz fonallá sodrása volt a munka. A fonók szerveződése többféle módon történhetett, például rokoni- és szomszédsági alapon. Ilyenkor vagy az egyik család házánál vagy sorra járva minden családot, más-más helyen rendezték meg a fonást. A falu egy-egy jobbmódú asszonya (papné, jegyzőné) megengedhette, hogy egymaga tartson fonót a leányoknak, ahol a fiatalok a vendéglátásért cserébe a gazdasszony szöszét fonták meg. A fonó harmadik típusát a felnőtt lányok szervezték. Egy szobát vagy házat béreltek, ahol mindenki a saját fonalát fonta.  Az est végére, ha megérkeztek a legények, akkor tánc is kerekedhetett. A hetente megszervezett fonók kiváló alkalmat biztosítottak az ismerkedésre, udvarlásra, s így fontos szerepet játszottak a párválasztásban is. Munka közben mesékkel, találós kérdésekkel, dalokkal és játékokkal szórakoztatták egymást a fiatalok, s majd csak a munka után vehette kezdetét a tánc.

A farsang vége felé, és így a fonók idejének a végéhez is közeledve egy orsót választottunk hét tárgyának, egy olyan eszközt mely elengedhetetlen a fonáshoz. (MNL, Szendrey Zsigmond: Magyar népszokások a fonóban. In: Ethnographia XXXIX. 1928.147-164.)

01

Leltári száma: 2015.05.44 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

A jobb kézben tartott orsó forgatásával és a szálak együttes sodrásával készült el a kender, len vagy gyapjú szöszből (mosott, kifésült szálakból) a fonal. Az orsókat esztergálással készítették, így megalkotásuk hozzáértést igényelt. Vannak egyszerűbb és díszesebb darabok is. Az általunk választott orsó díszesen esztergált és festett, a végén háromzörgős, festett orsókarika. A karikából három gyűrűt választottak le, amelyek megszáradtak és zörgő hangot adnak ki az orsó pörgetése során. Ezért hívják csörgőorsónak is. Az ilyen díszes, csörgős darabok fiatal lányoknak készültek. (MNL)

Object of the week

This time of the year was traditionally the season of the so called “fonó”, which was a gathering where the women of the village span their yarn. Therefore the object of the week is a traditional spindle used during this activity.

Bővebben...

 

A hét tárgya

A hét tárgya

A hét tárgya sorozatunkat 2015. február 2-án indítottuk útjára. Minden hét kedjén egy olyan tárgyat mutatunk be a Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjteményből, amely kapcsolódik a hét jeles napjaihoz, szokásaihoz az Alapítvány életéhez kapcsolódó fontosabb alkalmakhoz. A legelső hét tárgya egy dohánytartó bödön volt, azóta sok tárgyat mutattunk már be az érdeklődőknek. E heti tárgyunk pedig a 156. a sorban.

Ehhez a dátumhoz kapcsolódva a héten a 2015.02.02-es leltári számú tárgyat választottuk, amely szász egy női kötény.

1

Egy szamosújvári gyűjtő szász anyaga egyszerre került be gyűjteményünkbe, melynek egyik darabja a leheletfinom anyagú, fehér hímzéssel díszített darab. A közepén a szászok által igencsak kedvelt szőlő motívum rendeződik indába, melyet farkasfogas díszítés és felhajtások kereteznek. Körben pamutcsipkével szegélyezett. A szász kötények jellemzője a viselő nevének és a készítés dátumának feltüntetése is, ami ezen a darabon hiányzik.

Orbán Balázs a Székelyföld leírásában így jellemzi a szász nők vieletét: „Sokkal szebb és festőibb a nők díszöltözéke; ennél a sürűn ránczolt szoknya, a czifrán hímzett, szintén sürűn ránczolt ing, a csipke vagy paszomántos előkötény képezi az alsó öltönyt, mit előnyösen egészitnek ki a gazdag ékszerek: a valóban szép bogláros öv és mellcsillag.”

Object of the week

On February 2, 2015 we started the Object of the week series, where we present each week an object from the Zoltán Kallós Ethnographic Collection, related to major holidays and the everyday life of the Transylvanian peasantry. Related to this jubilee we present the item nr. 2015.02.02. from our collection: a Transylvanian Saxon women’s apron, decorated in traditional manner with grape motifs and lace.

Bővebben...

 

A hét tárgya

Január 22. Magyar kultúra napja

1989. óta ünnepeljük a Magyar kultúra napját január 22-én. 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc „Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból” című költeményét, amely Erkel Ferenc megzenésítésével vált Magyarország nemzeti himnuszává. Ennek 195-ik évfordulóján egy különleges tárgyat választottunk hét tárgyának: Maracskó Tibor olimpiai ezüst- és bronzérmes világbajnok öttusázó mezét. A Mexikóvárosban megrendezett 1975-ös világbajnokság férfi csapatversenyében a Maracskót is soraiban tudó magyar csapat első helyen végzett. Maracskó ebben a mezben lépett a dobogó legfelsőbb fokára, hogy az érem átvétele után meghallgassa – az elmondása szerint – legszebb dallamokat. A mezt 1986-ban ajándékozta az akkor 60 éves Kallós Zoltánnak, azzal az üzenettel, hogy életében legyen olyan boldog, mint amilyen boldog ő volt, amikor ebben a mezben a Himnuszt hallgathatta.

1

Leltári száma: 2018.01.01 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

Bővebben...

 

A hét tárgya

A hét tárgya

A téli, hideg idő beálltával a paraszti viseletbe előkerültek olyan ruhadarabok, amelyeket az év többi részében nem hordtak, vagy kíméltek. Ilyen volt a csizma is, mely értéke miatt generációkon át is öröklődhetett. Tőkés Béla 1938-ban megjelent leírásában olvasható, hogy a magyarpalatkai (Mezőség, Kolozs megye) női viseletnek télen és ünnepnapokon volt része ez a lábbeli. Így, tehát télen vették fel a csizmát, melybe háziszőttes gyapjúkapcát húztak. A fiatalabbak magasszárú fűzős cipőt is viseltek. Természetesen a felsőruházatban is megmutatkozott a hideg ellen való védekezés. Tőkés a szőrével befelé fordított mejjrevalóról, a kizárólag télen, szőrével kifele viselt ujjas kurta bundáról és a szőrével befele fordított ujjas kozsokról tudósít a téli felsőruházatok tekintetében. (Tőkés Béla: Magyarpalatkai viselet. In: Ethnographia XLIX. 1-2. 1938.)

A téli időszakban viselt ruhadarabokhoz kapcsolódva egy csizmát választottunk hét tárgyának Mezőkeszüből, Mezőségről.

01

Leltári száma: 2015.19.02.1-2 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

Ez a darab csizmadiamester munkája, Kolozsváron készült. Anyaga növényi cserzésű fekete borjúbőr, hátul varrott, dupla szegezett talpú, formázott bőr sarkú, talpán és sarkán gumi rátéttel. Mindkét páron húzószalag.

Object of the week

With the cold winter weather we present an element of the winter clothing. The object of the week is a women’s boot made in Kolozsvár (Cluj), and it was made from calf-skin, and has rubber sole.

Bővebben...

 

A hét tárgya

Január 10. – Erdélyi Zsuzsanna (1921 – 2015) néprajzkutató születésnapja

A magyar folklorisztika és a vallási néprajz egyik meghatározó alakja az elmúlt évtizedekben Erdélyi Zsuzsanna volt, aki elsősorban az archaikus népi imádságok műfaji leírásával, művelődéstörténeti, irodalmi, folklorisztikai elemzésével és közzétételével, valamint emberségével nagy szakmai tekintélyt szerzett nemcsak Magyarországon, hanem a határokon túl is. Kutatói teljesítményének elismerését számos hazai és külföldi szakmai díj és kitüntetés jelzi (Barna Gábor: http://bit.ly/2FeN8je).

Az archaikus népi imádságok olyan apokrif vallásos szövegek, melyek ma nem részei a hivatalos vallásosságnak, inkább a vallásos folklór körébe tartoznak. A vallásos ember állandó személyes kapcsolatban áll az istenséggel, és ezt a kapcsolatot az imádság által újra meg újra megfogalmazza. (Magyar Népi Kultúra Tankönyv)

HH CD KaZo FoP 00450r

Ezek az imádságok kizárólag a szájhagyományban maradtak fenn, önálló műfajként csak a legutóbbi időben fedezték fel (1969-ben kezdődtek az országos szintű felmérések). Az egész magyar nyelvterületen ismeretes műfaj. Rendszerint este, reggel vagy meghatározott napokon: pénteken, szombaton, vasárnap, nagyböjtben, esetleg haldoklónál vagy veszély idején mondták. Ismerete nem kötődik nemhez, korhoz, valláshoz. Szöveganyaga részint kereszténység előtti nyomokat, részint a hivatalos egyház közvetítette középkori művelődési elemeket őriz. (Magyar Néprajzi Lexikon)

Erdélyi Zsuzsanna archaikus népi imádságokkal foglalkozó könyve, a Hegyet hágék, lőtőt lépék című kötet 1976-ban jelent meg. A kiadvány nagyon sok imaszöveget mutat be, s vannak köztük olyanok is, melyeket Kallós Zoltán gyűjtött. Az alábbiakban egy részletet olvashatnak egy általa 1971-ben, Klézsén (Moldva) gyűjtött reggeli imából, melyet az akkor 57 éves Piszár Jánosné Están Rózsa mondott el:

... Hol jártál, én áldott Szent Fiam?
Én áldott Szent Anyám, eljártam teremtett fődre,
Két nap a zsidók üldözének,
Harmadnapján megfogának,
Kűlapathoz megkötének,
Vaskesztyűkvel megverének,
Vasostorokval megostorozának,
Vasdárdákvol az én szent melljemet megnyitták,
Szen(t) véremet elontották,
De hagyjuk el, ennyi, én áldott Szent Anyám,
Mert bizon, bizon, ki ezt elbírja mondani
Háromszor e nepjába,
Mennyeknek kapuja megnyittatódik,
S a pokol kapuja bétetetődik,
Beteg a test, kész a lélek,
Vígan várják mennyben a jó angyalok, áment.

Erdélyi Zsuzsanna születésnapja alkalmából és a fő kutatási területéhez kötődően, a megosztott imaszöveghez kapcsolódva hét tárgyának egy moldvai asszonyokat ábrázoló fotót választottunk.

Leltári száma: HH_CD_KaZo_FoP_00450r Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

A fénykép készítésének helye Csíksomlyó, a pünkösdi búcsú idején. A kép előterében láthatjuk a moldvai asszonyokat. Néhányan lapszoknyát, azaz katrincát viselnek és kezükben tarisznyát tartanak. Hátuk mögött a Fogadalmi kápolna látható. Az egyházi év során az archaikus imák eszközei lehettek a Fennvalóval való kapcsolattartásnak. Az egyházi évnek pedig kiemelkedő eseményei közé tartozott a búcsújárás. Erre való lelki előkészületek részét képezi maga az imádság is.

Object of the week

January 10. is the birthday of Zsuzsanna Erdélyi, one of the most important Hungarian folklorists who collected archaic folk prayers in all of the Hungarian language territory. Therefore the object of the week is a photograph made by Zoltán Kallós in one of the regions where Erdélyi did her fieldwork. The picture was taken in the Csíksomlyó Pilgrimage, and shows Moldavian Csángó women praying.

 
További cikkeink...

VÁLASZÚTI HÍRMONDÓ

a válaszúti diákok újsága 

final

        

         FŐ TÁMOGATÓINK

 

1227653 

images

 

communitas fuggoleges

 

Soros

 

77

 

dension

 

kormany

 

nefmi

 

Kim

 

ministerul cultelor

 

sigla-consiliul-judetean-cluj

 

nemzeti alapitvany

 

balassi

 

 

 

PARTNEREINK

 

irinyi

 

dorog

 

 

TEKA

 

Face-time Tv

 

160x280px

 


HONLAPCSALÁD


untitled-crops

 

Oldalainkat 51 vendég böngészi