kormany tamogatas

Vim LOGO

Mol logo

 

kallos logo_01

A hét tárgya

A hét tárgya

November 11. - Márton napja

Szent Márton 316-ban született Pannóniában. A legenda szerint Márton a ludak óljában bújt el, hogy ne válasszák meg püspöknek, de a libák gágogása elárulta, hogy hol rejtőzködik.  Erdélyszerte fennmaradt az a hagyomány, hogy Márton napján libát szokás fogyasztani. Mondás is megfoglamazza ezt: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” 

jo01 1

Egy sor szokás kapcsolódik e naphoz, a gazdasági év előmenetelével és időjárással kapcsolatosan. Újabb szokásként a német nyelvterületről származó Márton napi lámpás felvonulás is bekerült a köztudatba, a szász falvakban a lányok tiszta fehérbe öltözve vonultak fel lámpásaikkal. Ehhez a szokáshoz kapcsolódunk a hét tárgyával, ami egy lámpás.

jo02

Leltári száma: 2015.03.55 Lelőhelye: Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

Ezt a felül és oldalt nyitható lámpást Kallós Zoltán egy házaló árustól vásárolta.

jo03

A lámpás jellegzetessége, hogy úgy készítik, hogy a belehelyezett gyertyát vagy mécsest, a világítóeszközt a kialvástól védje.  Egyszerűbb formáiban lécrács, résekkel áttört bádoglemez veszi körül a fényforrást, védi a mechanikai behatásoktól, tartja távol a lángtól a gyúlékony anyagokat. Huzat, szél ellen fényáteresztő anyagokkal burkolják a lámpások vázát. Erre a korai időszakban lantornát, állati hólyagot vagyis böndőt, olajjal átitatott vastag papírt vagy vékony szarulemezeket használtak.

jo04

Kézbe fogva utcán, udvaron, esti-éjszakai járás-kelésben is alkalmas világítóeszköz volt. Használták felfüggesztve is. A 19. sz. folyamán általánossá vált üvegezett, fémlemez vázú változata. Néha egy-egy oldalát tükörbetéttel is készítették, előfordult, hogy homloklapjába középütt lencseszerűen domború üveget építettek be, s így a fény kedvezőbb vetítését érték el. A fényforrás helyét leggyakrabban rögzítve beépítették. Ilyenkor a lámpás egyik oldala részben vagy egészében ajtószerűen nyitható volt, ahogy ez az általunk bemutatott tárgynál is látszik.

Object of the week

11th November, St Martin’s Day

The object of the week – which is a lantern – is connected to Saint Martin’s Day.  From the saxon villages originates a ritual, when the girls in white clothes and with lantern made a procession in the village. The light was a symbol of goodness, and they took it to everybody.

jo06

 

A hét tárgya

A hét tárgya

Ezen a héten szintén november 2.-ához, a halottak napjához kapcsolódunk. Most Kallós Zoltán fotótárából választottunk ki egy, az alkalomhoz illő darabot. A halottak napjához nem csak a halottainkra való emlékezés köthető, hanem rendszerint azoknak a temetőknek a meglátogatása is, melyben szeretteink nyugodnak.

 A hét tárgyául kiválasztott képen a szaploncai temető  – mely a köznyelvben a vidám temető nevet viseli –  egyik síremlékét látjuk.

HH CD KaZo FoND 037 FoD 01 04 52-53

A Máramaros megyei nagyközségben 1935 óta kezdtek szaporodni a tölgyfából faragott, olajfestékkel és verses felirattal díszített fejfák egy addig ismeretlen helyi fafaragó mester, Stan Ioan Pătraș kezdeményezésére. Akkortól kezdődik az azóta is páratlan falukrónika fokozatos bővítése – olyannyira, hogy ma már több mint 800 fakeresztről olvasható le az alatta nyugvók életének tréfás, a népköltészet ismert fordulataiba csomagolt summája. A faragott jelenetek változatos életképek a szaploncai valóságból: kaszáló, kovácsoló, disznót ölő, fát vágó, traktort vezető, fonó, újságot olvasó, gyermekekkel vagy állatokkal körülvett férfi és női alakok népesítik be azokat, a halottra jellemző életmódnak megfelelően (Cseke Gábor: Vidám Temető).

A képen látható síremléken a következő felirat olvasható:

Noi doi frați din coconie

Tineri am ajuns sub glie

Holdiș George cu Ilie

Pîn-am trăit pă pămînt

Am cîntat și am horit

Cu aceste m-am distrat

După ceter am jucat

Moarte tînăr mă luai

La 18 an.

A felirat tanulsága szerint a sírban egy testvérpár, Holdiș George és Ilie nyugszik, kik fiatalon, 18 évesen kerültek a föld alá. Életükben énekeltek, vígan éltek.

Adattári száma: HH_CD_KaZo_FoND_037_FoD_01_04_52-53.  Lelőhelye: Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

Object of the week

This week, - because of the All Souls' Day - the object of the week is a photograph from Kallós Zoltán's photoarchive. This picture was taken in Szaplonca (Săpânța, Maramures County) in the - so-called - Merry Cemetery. This tombstone comemorates two brothers, Holdiș George and Ilie, who loved to dance and amuse themselves when they where alive.

 

A hét tárgya

A hét tárgya

Mindenszentek napja (november 1.) és Halottak napja (november 2.) városon és falun egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe, ez utóbbi vigiliaként már előző este kezdetét veszi, ezért került át már november elsejére az úgynevezett világítás. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezik. A két jeles nap közeledtével már megkezdődnek az előkészületek, a temetőbe járás, a sírok rendbehozatala, megtisztítása és feldíszítése. A néphit szerint ezeken a napokon hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra, sütnek, főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe, ahol a kapuban várakozó koldusoknak is adnak.Van ahol a sírokra is tesznek ételt. e szokásnak városiasodása vezethetett a temetőkapu előtti mézespogácsa árusításhoz.

DSC 7100

Gyertyát gyújtanak otthon, ahány halottja van a családnak, annyit. Mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a néphit szerint a templomban a halottak miséznek. A halottak napjának világítással egybekötött megünneplése néhol csak újabb szokásként, a második világháború után terjedt el, például a kalotaszegi falvakban. (MN VII.)

DSC 7110

            Az elhunyt szeretteinkről, hozzátartozóinkról való megemlékezéshez kötődnek a fényképek is, melyek már falun való megjelenésükkor is  fontos szerepet töltöttek be. Ezt hangsúlyozza ki ennek a hétnek a tárgya is, amely egy régi széki faragott képkeret. Aprólékos, kidolgozott faragása, díszítése, piros-fehér-zöld színei, mind arra hivatottak, hogy valami fontosat hordozzanak és őrizzenek a bennük elhelyezett fényképekkel együtt.

DSC 7132

            A keret érdekessége, hogy kettős osztatú. A benne elhelyezett fényképek egy fiútestvérpárt, Vígh Jánost és Vígh Andrást örökítették meg párjaikkal. Fűrészelt, faragott fenyőlécből készült, illesztéseinél stilizált tulipán formában végződik. Négy sarkában díszes fém kárpitosszeg van. A térhatást három egymásra helyezett léc adja. A keret alakjában egy ház formáját vélhetjük felfedezni, amelynek szélein és oromzatán lévő tulipánokban számokat láthatunk. A kirajzolódó számok Vígh János házasodásának évét mutatják : 1934. A keretet nászajándékként kapta a fiatal  széki pár.

DSC 7136

 A tárgy lelőhelye a Kallós Zoltán Néprajzi Múzeum, leltári száma  2015.18.04. Ajándékozás útján került a múzeum gyűjteményébe.


Object of the week

1th November, 2th November- All Souls Day

This week is the time of remembering. Therefore the object of the week  is a picture frame from Szék (Sic, Cluj Cunty). The frame is made from pine, it is carved and painted. It was belonged to János Vígh.

DSC 7138

DSC 7142

 

A hét tárgya

A hét tárgya

2015  október 21

              „Fekete kisasszony ül a szobába’

               Vékonyat, vastagat dugnak a likába,

               Attól melegszik ki- mi az?”

                                   ( kályha)

 

A hidegre való tekintettel ezen a héten egy kalotaszegi kályhacsempét választottunk ki . Lelőhelye a Kallós Zoltán Néprajzi Múzeum, leltári száma  2015.18.03.

A bemutatott kályhacsempe vásárlás útján került múzeumunkba, Bánffyhunyad környékéről került elő, Kallós Zoltán vásárolta egy házaló cigánytól. Mázatlan csillámos csempe, domború mintáját a faragott nyomódúc adja. Évszám is van rajta 1782. Ez érdekes módon tükörírásban olvasható, ugyanis a dúcot faragó mester általában rendes- balról jobbra- való írással véste a dúcba az évszámot, melyből mikor kiborították a csempét, akkor tükörképe jelent meg a számoknak. Ezen a csempén is megjelenik jobbról balra olvasva a 17 és a 82, ha viszont balról jobbra nézzük, akkor 28 és 71.

12168514 10205239536012463 319362465 o

A mázas csempék drágábbak voltak, egyrészt a máz árát, másrészt a kétszeri égetést kellett megfizetni. Ezért az is előfordult, hogy a nem látható helyeken mázatlan csempét használtak, a beltér felöli oldalon pedig a mázas csempéket. Kalotaszegen a zöldmázas csempék voltak elterjedtek.

12171260 10205239529212293 55672097 o

Az agyagba, soványítás céljából rendszerint homokot kevertek, ez növelte tűzállóságát is. Hogy a nyomófába ne tapadjon bele az agyaglap, csillámmal (zúzott máriaüveg) szórták be a mintát, de az is előfordult, hogy az agyagba keverték bele.

12177108 10205239532772382 112593529 o

A bemutatott csempén napmotívum, indás, virágos életfa ábrázolás, valamint balról egy lovas, jobbról egy harcos látható. Szentlászlót gyakran ábrázolták ilyen megjelenítésben.

12177210 10205239526372222 2139956423 o

 

A hét tárgya

A hét tárgya: szász női palást

Október 16 - Gál napja

Az erdélyi szász falvakban a szőlőszüret kezdőnapja volt.

Ehhez kapcsolódunk a hét tárgyával, egy szász női palásttal. Lelőhelye a Kallós Zoltán Múzeum, leltári száma 2003.16.08. Vásárlás útján került múzeumunkba, eredetéről nem sokat tudunk. Kallós Zoltán elmondása szerint Brassó környéki szász asszonyok ünnepi, templombajáró viseletdarabja.

DSC04711

Finom, fekete gyapjúszövetből készült, sűrűn lerakva, mely rakásokat levarrták, hogy ne veszítse el a formáját viselés közben. Általában térdig ért, és hosszú, díszes elejű szalaggal volt felkötve a vállukra. Elöl, belül egy-egy arasznyi hosszú díszszalag fogantyút varrtak, melyet esetenként megfogtak, hogy ne lebbenjen a palást. Belső felének teteje bordó bársony bélésű, a többi, arasznyi széles bélés pedig bordó szatén. Külső felén, az alját kivéve, hímzett fekete bársony szegélyezi, két szélén zsinórozás, alján pedig rojtban végződik. E palást hímzésmintája szőlőfürt és szőlőlevél.

DSC04713 - Copy

Az erdélyi szász falvakban a szőlő szüretelése egészen a XIX. század végéig ezen a napon kezdődött. Az ünnepet megelőző estén a férfiak bejárták a szőlős oldalakat, s ott puskáikkal egyre-másra lövöldöztek. A brassóiak komédiákat, szatirikus oratiókat adtak elő, amelyekben Gál és a szőlőbor jelentőségét méltatták. A szász gazdák az erdélyi borvidékeken zászlókkal és zöld ágakkal feldíszített szekereken vonultak ki a szőlőshegyekre, ahol a szüretelőknek cigány muzsikusok szolgáltattak zenét, majd a fiatalok este vidám táncmulatságot szerveztek. Farkaslakán ekkor érett be a makk, ami a disznótartásban korábban igen jelentős szerepet játszott. (Pozsony F. 2006, 256.)

 DSC04714 - Copy

Bővebben...

 
További cikkeink...

VÁLASZÚTI HÍRMONDÓ

a válaszúti diákok újsága 

final

        

         FŐ TÁMOGATÓINK

 

1227653 

images

 

communitas fuggoleges

 

Soros

 

77

 

dension

 

kormany

 

nefmi

 

Kim

 

ministerul cultelor

 

sigla-consiliul-judetean-cluj

 

nemzeti alapitvany

 

balassi

 

 

 

PARTNEREINK

 

irinyi

 

dorog

 

 

TEKA

 

Face-time Tv

 

160x280px

 


HONLAPCSALÁD


untitled-crops

 

Oldalainkat 799 vendég böngészi