A hét tárgya

Április 12-13. Ortodox Húsvét

Krisztus keresztrefeszítése, üveg ikon

Leltári szám:2015.08.23 Lelőhelye Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

Az ikon vásárlás útján került múzeumunkba, valószínűleg a 20. század elején készülhetett. Kallós Zoltán elmondásából tudjuk, hogy ezeket az ikonokat főképp az ortodox vallású románok vásárolták búcsúkban és házaikban előkelő helyen tartották őket. Istennel való kapcsolatteremtés eszközeként szolgál.

Régi hagyományos paraszti festéssel készült üveg ikon. Kézzel öntött úgynevezett vízüvegre/hullámüvegre festették,  a térhatás elérése miatt. Méretei 36 cm és 45 cm.

Ugyanakkor a korszak jellemzője, hogy különböző festő családok voltak, akik az elkészült ikonokkal  házaltak, melyeket gabonáért cserélték. A stilizált alakokat foltfestészet technikájával vitték fel az üvegfelületre, egymást fedő foltok adták ki a mintát a másik oldalon.

Jellemzője a naiv üvegikonoknak, hogy általában valamilyen virág, növényi inda díszítmény foglalja keretbe az ábrázolt szentet, vagy cselekményt. A templomtornyok valószínűleg a várat jelképezik.

Érdekessége a képnek, hogy az angyalok egy hozományos ládán térdepelnek, ami a megfeszített Krisztus koporsójára utal.

Object of the week

12-13 April, Ortodoxian Easter

Glass icon,  Crucifixion of Jesus

Made by unkown artist at the begining of the 20th century.  It is a naive representation of the crucifixaion of Jesus.   Usually on these icons the main act has an ornamentical frame and  the characters are stylized. The angels are kneeling on a chest, that is reprezent the coffin of Jesus.

A hét tárgya

Húsvét alkalmából a hét tárgyai: gyimesi írott tojások.

Leltári számok: 2015.07.01-07. Lelőhelye Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

A tojások többségét Antal „Finánc” Erzsi, Antal Zoltán „Vak Zolti ” gyimesközéploki prímás édesanyja készítette.

Hagyományos technikával készült, méhviasszal írott majd festett tojások. Motívumait tekintve igen sokfélék.

Kallós Zoltán elmondásából tudjuk, hogy Nagypénteken írták. Ekkor összegyűltek az asszonyok és közösen írták a tojást. Voltak jobb kézügyességű asszonyok, akik rendelésre, részesedésért írtak tojást, majd a többiek forró ronggyal törölgették, dörgölték le a viaszt.

Moldvában Húsvét után, az úgynevezett „mátkáló vasárnapra” írták a tojást.

Fehérvasárnap komát vagy mátkát választanak: a lányok egy idősebb lányt, a fiúk pedig egy idősebb fiút választanak, ezek lesznek a mátka, illetve koma. Összeakasztják kisujjukat és úgy fogják a tojásokat. Ezt követően összekoccintják őket, mondván, hogy ezen a világon mátkák, illetve komák lesznek és a másvilágon pedig testvérek. Attól a perctől nem tegezik, hanem kendezik egymást, és ez egy életre szóló barátság lesz számukra. Kallós Zoltán közléséből azt is megtudjuk, hogy régebb Gyimesben csak piros színű tojást festettek.

Objects of the week:

Easter eggs from the Gyimes region

Most of the eggs were painted by Erzsi „Finánc” Antal, mother of Zoltán „Vak Zolti ” Antal, the famous fiddler from Gyimesközéplok.

The eggs were painted with traditional techique: first the rich and diversified ornaments were drawn with beeswax, then the eggs were painted red. The women in the Gyimes region painted the eggs together in small groups on Good Friday.

A hét tárgya

Március 26. Kallós Zoltán születésnapja

Kallós Zoltán 1926. március 26-án született. Születésnapja alkalmából a hét tárgya egy általa kiválasztott, számára igen kedves tárgy: válaszúti „pókos” párnahuzat.

Leltári száma: 2010.04.03.1 Lelőhelye: Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

Ez a darab vásárlás útján került múzeumunkba, Kallós Zoltán csináltatta egy válaszúti asszonnyal.

A mezőségi írásos párnát egy Válaszúton talált régi párnahuzat másolataként készíttette Kallós Zoltán. Az eredeti a Néprajzi Múzeumban található és a 19. század végéről származik.

A mintát először megrajzolták a vászonra, majd utána hímezték ki úgynevezett boszorkányöltéssel. Ezt az igen régi díszítést nem csak pirossal, hanem feketével is készítették.

Ez egy vetett ágyra való párnahuzat, ami csak a szobára néző oldalán volt díszes, és alvásra nem használták. A párnák helyi szokáshoz igazodó mennyisége és minősége egy család vagyoni és társadalmi helyzetéről árulkodott. Szegényebbeknél szalma, buzogánypihe, forgács, gazdagabbaknál liba-, tyúk- vagy kacsatoll volt benne.

 1992-től a Kallós Zoltán Alapítvány logóján is ez a motívum látható.

The object of the week – pillowcase from Válaszút

26th March is the Birthday of Kallos Zoltan, who is the founder of Kallos Zoltan Foundation.

For this week the object is chosen with a reason: this is one of his favourite items in the museum. It is a pillowcase with a spider embroidery on it. The pillowcase is from Válaszút and it was used only at special ocasions. The pattern is special because he choosed it to be the sign of the Foundation in 1992.

MÁRCIUS 18., 19., 21. SÁNDOR, JÓZSEF, BENEDEK

Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”

De nem csak ez a közismert, hanem számos kevésbé ismert regula és szokás kapcsolódik még ezekhez a napokhoz. Sándor napját egyes helyeken a zab és az árpa  legkedvezőbb vetőidejének tartották. Benedek napján pedig egyes helyeken zsírt és fokhagymát szenteltettek, melynek aztán különleges gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén pedig a Benedek napján dugatott hagymának volt hasonló ereje.

A három nap közül azonban, József napjához különösen sok hiedelem és szokás kapcsolódik. A bukovinai magyarok körében ez a nap ünnep volt, a tavasz első napjának ünnepe, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie.

József-nap a méhek kieresztésének is megszabott ideje. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket: „Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!” (Bálint S. 1980b: 256). Medvesalján azt tartották, hogy József-napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.

Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek. A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert „Szent József kiosztotta nekik a sipot” (Marczell 1985: 40).  Nem csak időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához, hanem haláljóslás is. Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben. (MN VII.)

A tavaszt, a meleget és a madárcsicsergést várva ,a hét tárgya: madaras szőrabrosz.

Leltári szám: 2009.01.48 Lelőhelye Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

Kallós Zoltántól tudjuk, hogy ez a darab 1980-as években került a gyűjteménybe,vásárlás útján. Válaszútról származik, eredeti tulajdonosa Kallós Lászlóné Kallós Julcsa volt, aki édesanyjától örökölte ezt az abroszt.Gyapjúból szőtt, anyagában barackmagos mintás és gyapjúfonallal keresztszemes technikával hímzett, madárkás asztalterítő.

Object of the week

The following proverb is well known in the whole Hungarian language area: "Alexander, Joseph, Benedict are bringing the warmth in a bag"

The object of the week is connected to this proverb, because on the day of Joseph many folk-beliefs and customs are practiced. The tradition explains that the birds start singing on this day, because “they got a whistle from Saint Joseph”.

The tablecloth was purchased in Válaszút (Răscruci) by Zoltán Kallós in the '80s from Julcsa Kallós. She inherited the tablecloth from her mother. The tablecloth is made from wool and is decorated with bird pattern.