Február 14. Bálint napja

“Régi szokás szerint Európa-szerte a farsang a párválasztás ideje (ez a húshagyói vénlánycsúfolásnak, a húshagyóig el nem kelt lányok csúfolásának az alapja). A hagyomány ezt elsősorban Bálinthoz köti. A francia és a horvát néphit szerint például a madarak is ezen a napon tartják menyegzőjüket” (Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium. Csokonai Kiadó 1997:66.)

Magyar nyelvterületen néhány helyen úgy tartják, hogy a verebek ezen a napon választanak párt, de a kotló sikeres megültetésének napja is.

Ehhez a naphoz kapcsolódik a hét tárgya: Orsófogó és fonalcsévélő.

(Leltári száma: 2015.05.03 Lelőhelye Kallós Zoltán Alalpítvány Múzeuma)

Csere révén került múzeumunkba, a hajdani lány kedvesétől kapott ajándékát egy Bibliáért cserélte el a gyűjtővel, Kallós Zoltánnal. Elmondása szerint a fafaragványt arra használták, hogy az orsót ne kelljen kézben tartani, illetve a fonal matulálására.

Ezt a tárgyat a leány kedvesétől kapta, aki saját kezűleg készítette el neki. A fonómunkák megkönnyítésének eszköze. Az orsofogó, nevéből adódóan az orsó tartására szolgált, hogy a leánynak ne kelljen kézben tartania azt. Másik funkciója pedig, hogy segítségével az orsóról a szálat könnyebb átvezetni egy tárolóeszközre.

Mint minden fa munkaeszköz, faragással dekorálható. Ennél fogva a fiú szerelmének kifejezéséül gyakran készített kedvesének  – kézügyességének függvényében – szebbnél szebb tárgykat.

A kakas és a tyúk párosa szellemesen fejezi ki nő és férfi viszonyát.

A készítő érzelmeit nem csak az elvégzett munka, hanem az orsofogó feliratai is hangsúlyozzák: “Ahogy én szeretlek nem szeret úgy senki minden madár az én bánatomat zengi”

Alján pedig informálódhatunk: “Molnár Sára részére készítete Nagy Imre 1963 ban”

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony Napja

A katolikus falvakban a gyetyaszentelés napja.  Sok helyen időjárás- és termésjosló napnak tartották. Legismertebb talán a medvével való jóslás: ha ezen a napon kisüt a nap és a medve meglátja árnyékát, megijed attól és visszamegy a barlangjába. Így a hideg még negyven nappal tovább tart.

Ehhez a hiedelemhez kapcsolódik a hét tárgya: medve alakú dohánytartó bödön.

(Leltári száma: 2015.03.52, lelőhelye Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma)

Kallós Zoltán elmondásából tudjuk, hogy ezt a tárgyat a fazekasinasok vizsgadarabnak készítették és vásárlás útján került múzeumunkba.

Kresz Mária leírásából:“Mivel a dohány tiltott dolog volt, jó, ha senkinek sincs mersze a tartójába nyúlni, ezért a forma lehet ijesztő fenevad – medve –, s ilyenkor az állat feje az edény fedője. A dohánytartó edény lehetett ember alakú, vagy bajuszos emberfej, kalapja a fedő, avagy – hogy minél ijesztőbb legyen –, törökülésbenülő basa. Leggyakoribb a medveforma, ilyen az ország minden részén készült. A mackó tarthat botot is a kezében. A rücskös szőrutánzat úgy készült, hogy a lágy agyagot harisnyán vagy szitán nyomták keresztül, és ezt a szőrzetet rakták az állatalak testére. A dohánytartómedve helye a sublóton volt, szobadísznek számított.” (Kresz-Kövér: Magyar népi cserépedények. Móra,1983)

Kallós Zoltán nemcsak népzenekutatóként kiemelkedő egyéniség, hanem népi jellegű tárgyi gyűjteménye szempontjából is. A válaszúti Kallós-kúriában 1998 augusztusában nyitotta meg előszőr kapuit az a néprajzi kiállítás, mely csakhamar élénk érdeklődést keltett nemcsak Erdélyben, hanem Európában, valamint más földrészek magyar és más nemzetiségű közösségeiben is.

A kiállítás látogatói 11 éven át minden tavasztól késő őszig megcsodálhatták az erdélyi és a csángó népi kultúra tárgyi világát, hallgatták Kallós Zoltán visszaemlékezéseit kedves adatközlőire, sokszor kalandos és veszélyes gyűjtőútjaira. A látogatók pozitív visszajelzése és Kallós Zoltán hatalmas gyűjteménye, melynek nagyrésze helyszűke miatt eddig még nem kapott helyet a kiállítóterekben, csakhamar elindította azt a gondolatot, hogy a kiállítást bővíteni és korszerűsíteni kell, hogy valós értékéhez méltóan tudja szolgálni a köz javát.

A Kallós-kúriában otthonra találó gyűjtemény, kiállítás és könyvtár az 1992-ben létrehozott Kallós Zoltán Alapítvány egyik fontos célkituzése volt.

2o1o május 21-én adtuk át felújítva a  Kallós Zoltán Múzeum és Népművészeti Központot, amely a teljes gyűjteményt bemutataja. Azt szeretnénk, hogy az ide látogatók a bemutatott tárgyakon keresztül megismerjék az erdélyi magyarság és a moldvai magyarság életmódját, értékrendszerét, a mindennapok és ünnepnapok idején használt szimbólumait és azok jelentéseit. Erre nemcsak azért van szükség, mert segítségükkel egy már majdnem letünt kor, a paraszti társadalom működésének részleteit ismerhetjük meg, hanem azért is, mert mindennapi életünk szerves részét képezi a nagyszüleinktől örökölt, ránk hagyományozott kultúránk, tapasztalatok és értékek felbecsülhetetlen tárháza. Ezt a kincset csak akkor tudjuk érdemben használni, ha tudjuk, mikor, mit, miért és hogyan kell cselekednünk ahhoz, hogy felelősségteljesen éljünk abban a közösségben és társadalomban, amelyikbe beleszülettünk.

Támogatóink voltak:

MAGYAR OKTÁTÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIEM

MAGYAR MINISZTERELNÖKI HIVATAL

NEMZETI KULTURÁLIS  ALAP BUDAPEST

77 ELEKTRONIKA KFT

MOL ROMÁNIA

MOL NYRT.

LAMBING ANNA-MÁRIA  és  JAKAB ERNŐ   magánszemélyek