kormany tamogatas

Vim LOGO

Mol logo

 

kallos logo_01

A hét tárgya

A hét tárgya

Április 24. Szent György napja

Szent György napját az egész magyar nyelvterületen a tavasz első igazi napjának tartották, így rengeteg szokás és hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz. De a gazdasági év szempontjából is meghatározó volt, például ezen a napon hajtották ki először az állatokat.

jo04

Ehhez a népszokáshoz kapcsolódunk a hét tárgyával: ostornyél.

Leltári száma: 2015.04.63 Lelőhelye: Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

Ennek a tárgynak és múzeumunkba kerülésének különleges története van. Az ostornyél Visából származik, Kallós Zoltán Nagy Dánieltől kapta, aki ezt a különleges családi ereklyét a válaszúti múzeumba szánta. 1965-ben a visai családi ház, Szőllősi István (sz: 1888) háza bontásakor a tető nádfedelébe, az eresz allatti részbe dugva találták ezt a szépen faragott, 1917-ben készített, alkart ábrázoló darabot. A tárgyat aztán Szőllősi Mihály őrizte meg, majd továbbadta vejének. Az évszámot két helyen is ráfaragta a készítője, egyszer a „karperecre” visszafelé, majd az alkaron feltekeredő kigyó feje felé, már számunkra is könnyebben olvashatóan.

jo05

Az ajándékozó elmondásából tudjuk, hogy az ostornyél formájából, a megmunkálásból, a családi beszélgetésekből arra következtettek, hogy a ház tulajdonosának a kézimunkája lehetett, ugyanis ügyes kezű embernek tekintették. Ő drótozta Visában a cserépfazekakat, ezért ragadt rá a „drótos Pista” név.

jo07

Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre, ami aztán  területenként változóan alkalmas volt rontáselhárításra vagy a tejhozam növelésére. Füstöléssel is igyekeztek távol tartani a rontást.

Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún. tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. Ezt Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották. Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot. A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt a Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben.

jo09

Ezen az éjszakán különösen féltek a boszorkányok rontásától. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a már említett zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel (pl. úrnapi füvek) való kimosásával.

Ugyanakkor ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére is, melyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet. (MN VII.)

Object of the week

24th April: St George’s Day

The St George’s Day is the first day of the spring, when the shepherds collect the animals from the farmers and from this day they are staying out with them on the pasture until St. Michael’s Day. To this day are connected and practiced many other folk-beliefs and customs.

jo13

 The object of the week is a whip handle. This handle has a shape of forearm and fist. From the bottom of this forearm a sneak climbs to the top. The object has a special story: it was found in a roofing of Szőllősi Mihály’s house, when they demolished it, and the family preserved it and gave it to the museum.

jo16

 

A hét tárgya

A hét tárgya

Április 14. Tibor napja

Leltári szám: 2015.08.22 lelőhelye Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

jo01

Farkaslakán úgy vélték,  hogy ezen a napon szólal meg első ízben a kakukk. A helyi étkezési szokások szerint csak ekkor lehetett megkezdeni a füstölt szalonnát, s ekkor kezdődtek el a nehezebb mezei munkák. A sóvidéki gazdák úgy tartották, hogy erre a napra minden évben a rét kizöldül. Képzeteik szerint a zöld fű rendszerint jó szőlőtermést ígért:

jo03

Ha a rét zöld Tiborra,

Számíthatsz a jó borra.

A parajdi pásztorok ilyenkor rendre meglátogatták a juhtartó gazdákat, azokat felköszöntötték, majd utána összegyűjtötték juhaikat a seregbe. (Pozsony Ferenc: Erdélyi népszokások)

Ez alakomból a hét tárgya: bokály.

jo04

Kallós Zoltán elmondásából tudjuk, hogy ez a darab vásárlás útján került múzeumunka és Déváról származik.

A bokály szó az itáliai származású ’kancsó’ értelmű bocal szóból származik. (Néprajzi lexikon)

A bokály eredetileg borosedény volt, díszessége is ezzel magyarázható. Bokályok sora függött mind Kalotaszegen, mind Székelyföldön a szoba sarkában lévő fogasokon, az asztal fölött, a ház legrangosabb helyén. A karcsú formát már a múlt század végén megkedvelték a városiműgyűjtők, és a múzeumi gyűjteményekbe is nagyszámú bokály került.

jo06

A bokály felületét rendszerint több mezőre osztották, középütt keskeny elválasztócsík van, alul-felül pedig ismétlődik a minta. Mintakincsük igen gazdag, kedveltek az állatti (madarak, szarvas) és a növényi motívumok (cserelapi, virágok) is.

Régiesebb színek a díszítésben a sárga, zöld és a sötétbarna. A székely bokályok jellegzetessége, hogy a vörös szín hiányzik diszítésükből. A kék színek megjelenéséből és gyakoriságából pedig az erdélyi magyar fazekasokat ért nyugati hatásokra következtethetünk. (Kresz- Kövér: Magyar népi cserépedények)

jo07

Object of the week

14. April

The day of Tibor

The object of the week is a pear shaped wine jug, called bokály, which was used as a wall decoration in peasant homes. The ornamentation of these kind of jugs is very rich (animals, plants). The yellow, green and brown coloring is archaic, the blue coloring shows western influence in the transylvanian-hungarian pottery. These jugs made in Szeklerland are characteristic because they aren't decorated with red. Ont the day of Tibor is a folk belief: when on this day the grass is green, the wine harvest will be rich.

jo08

 

Pályázat

Alkotopalyazat kicsiknek es nagyoknak

 

A hét tárgya

A hét tárgya

Április 12-13. Ortodox Húsvét

Krisztus keresztrefeszítése, üveg ikon

Leltári szám:2015.08.23 Lelőhelye Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

jo01

Az ikon vásárlás útján került múzeumunkba, valószínűleg a 20. század elején készülhetett. Kallós Zoltán elmondásából tudjuk, hogy ezeket az ikonokat főképp az ortodox vallású románok vásárolták búcsúkban és házaikban előkelő helyen tartották őket. Istennel való kapcsolatteremtés eszközeként szolgál.

Régi hagyományos paraszti festéssel készült üveg ikon. Kézzel öntött úgynevezett vízüvegre/hullámüvegre festették,  a térhatás elérése miatt. Méretei 36 cm és 45 cm.

jo04

Ugyanakkor a korszak jellemzője, hogy különböző festő családok voltak, akik az elkészült ikonokkal  házaltak, melyeket gabonáért cserélték. A stilizált alakokat foltfestészet technikájával vitték fel az üvegfelületre, egymást fedő foltok adták ki a mintát a másik oldalon.

jo05

 

Jellemzője a naiv üvegikonoknak, hogy általában valamilyen virág, növényi inda díszítmény foglalja keretbe az ábrázolt szentet, vagy cselekményt. A templomtornyok valószínűleg a várat jelképezik.

Érdekessége a képnek, hogy az angyalok egy hozományos ládán térdepelnek, ami a megfeszített Krisztus koporsójára utal.

 

Object of the week

12-13 April, Ortodoxian Easter

Glass icon,  Crucifixion of Jesus

Made by unkown artist at the begining of the 20th century.  It is a naive representation of the crucifixaion of Jesus.   Usually on these icons the main act has an ornamentical frame and  the characters are stylized. The angels are kneeling on a chest, that is reprezent the coffin of Jesus.

jo06

 

 

A hét tárgya

A hét tárgya

Húsvét alkalmából a hét tárgyai: gyimesi írott tojások.

Leltári számok: 2015.07.01-07. Lelőhelye Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

jo08

A tojások többségét Antal „Finánc” Erzsi, Antal Zoltán „Vak Zolti ” gyimesközéploki prímás édesanyja készítette.

Hagyományos technikával készült, méhviasszal írott majd festett tojások. Motívumait tekintve igen sokfélék.

jo01

Kallós Zoltán elmondásából tudjuk, hogy Nagypénteken írták. Ekkor összegyűltek az asszonyok és közösen írták a tojást. Voltak jobb kézügyességű asszonyok, akik rendelésre, részesedésért írtak tojást, majd a többiek forró ronggyal törölgették, dörgölték le a viaszt.

Moldvában Húsvét után, az úgynevezett „mátkáló vasárnapra” írták a tojást.

jo03

Fehérvasárnap komát vagy mátkát választanak: a lányok egy idősebb lányt, a fiúk pedig egy idősebb fiút választanak, ezek lesznek a mátka, illetve koma. Összeakasztják kisujjukat és úgy fogják a tojásokat. Ezt követően összekoccintják őket, mondván, hogy ezen a világon mátkák, illetve komák lesznek és a másvilágon pedig testvérek. Attól a perctől nem tegezik, hanem kendezik egymást, és ez egy életre szóló barátság lesz számukra. Kallós Zoltán közléséből azt is megtudjuk, hogy régebb Gyimesben csak piros színű tojást festettek.

 jo02

Objects of the week:

Easter eggs from the Gyimes region

Most of the eggs were painted by Erzsi „Finánc” Antal, mother of Zoltán „Vak Zolti ” Antal, the famous fiddler from Gyimesközéplok.

jo05

 

The eggs were painted with traditional techique: first the rich and diversified ornaments were drawn with beeswax, then the eggs were painted red. The women in the Gyimes region painted the eggs together in small groups on Good Friday.

 

Bővebben...

 
További cikkeink...

VÁLASZÚTI HÍRMONDÓ

a válaszúti diákok újsága 

final

        

         FŐ TÁMOGATÓINK

 

1227653 

images

 

communitas fuggoleges

 

Soros

 

77

 

dension

 

kormany

 

nefmi

 

Kim

 

ministerul cultelor

 

sigla-consiliul-judetean-cluj

 

nemzeti alapitvany

 

balassi

 

 

 

PARTNEREINK

 

irinyi

 

dorog

 

 

TEKA

 

Face-time Tv

 

160x280px

 


HONLAPCSALÁD


untitled-crops

 

Oldalainkat 70 vendég böngészi