kormany tamogatas

Vim LOGO

Mol logo

 

kallos logo_01

A hét tárgya

Két füle van, mégse hall;
Húzzák, azt sem mondja: jaj.
Orra is van rendes, formás,
Nem ingerli tormás kolbász,
Mert szagolni nem tud vele.
Ázott földön nyomát látni.
Tessék ezt most kitalálni!
Mi az? (Ortutay-Katona: Magyar népdalok. Bp. 2000)

parban sarka

A hét tárgya: Női ünnepi csizma/ tulipántos piros csizma.
(Leltári szám: 2003.12.32.1, 2003.12.32.2 Lelőhelye: Kallós Zoltán Alalpítvány Múzeuma)
Borjúbőrből készített, piros női rámás csizma. Zöld és sárga selyemcérnával hímzett, tulipán és madár motívumokkal díszített. Sarka faragott és réz patkóval vert.
Ez a pár Inaktelkéről került múzeumunkba, ahol Kallós Zoltán csináltatta gyűjteménye számára.

parban

Elmondásából tudjuk, hogy a csizmáknak három típusa volt. A legrégebbi az egylábas, azaz mindkét lábra egyforma darab, az orra pedig hegyes, mint a torockói csizmáé. A második típus a ráncos torkú csizma, ahol a lábfej fölött a bőrt megráncolták, hogy kényelmesebb legyen viselője számára. És harmadik, a képeken látható több darabból szabott csizma.

oldalrol

A piros tulipántos csizma a konfirmálásra készült minden lánynak. Nádasmentén még most is ezt veszik fel a konfirmáló fiatalok. Már Malonyai Dezső említi A magyar nép művészete című munkájában, Kalotaszeg viseletének leírásában, hogy a lányok és asszonyok lábán „virít a zöld selyemmel kivarrott piros csizma".
Kallós Zoltán megemlíti azt is, hogy régebb a kolozsvári csizmadiák is varrtak ilyet és szerdánként a vásárban árulták ezeket.

Bővebben...

 

A hét tárgya

A hét tárgya

Február 24. Mátyás napja

Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.” Ugyancsak ismert szólás: „Mátyás, Gergely két rossz ember”, mely arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni. Az e napi időjárásból jósoltak a termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. Szlavóniában, ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében. A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat. Eső esetén attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz. (MNVIII. 127.)

1 

Az utolsó nagy hidegekhez kapcsolódunk a hét tárgyával: féri bőr mellény/ mejjrevaló.

(Leltári száma: 2006.40.10 Lelőhelye Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma)

A mejjrevaló vásárlás útján került múzeumunkba. Magyarszovátról vásárolta Kallós Zoltán Csete Istvántól. Erről árulkodik a hátán lévő monogramm: Cs. I. és a készítettés dátumáról is innen értesülünk: 1929.

 2

Szőrös juhbőrből készült.Díszítését tekintve egész cifra. A bőr teljes felülete be van varrva és bőrrátétekkel díszítve. A  díszítés mértéke a tulajdonos anyagi állapotáról is árulkodott, kinek mennyi pénze volt úgy készíttetett egész, fél vagy negyedcifrát. Kallós Zoltán elmondásából tudjuk, hogy a cifra motívumanyaga egyezést mutat a honfoglalás kori tarsolylemezek palmettás motívumanyagával.

 3

 

 

A hét tárgya

A hét tárgya

Február 19. Zsuzsanna napja

Ezen a héten  hamvazószerdával véget ér a farsang és kezdetét veszi a nagyböjt. Csütörtökön pedig a Zsuzsannákat ünnepeljük.

DSC 0967

Zsuzsanna napját alkalmasnak tartották az időjárásjósláshoz. Úgy vélték, hogy ha megszólal a pacsirta, akkor a tavasz már közel van, ha pedig nem, akkor „befagyott a szája” és a hideg idő még kitart. A pacsirta repülésének magasságából is következtettek: ha alacsonyan repül, még hideg lesz, s ha magasan, akkor közeledik a jó idő. (MN VII. 125.)

DSC 0975

Ehhez a naphoz  kapcsolódik a hét tárgya: szász női kötény.

(Leltári szám:2015.06.10 Lelőhely: Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma)

Ez a szász viseleti darab vásárlás útján került múzeumunkba, eredetéről keveset tudunk.

DSC 0979

 Kallós Zoltán elmondása szerint Segesvár környékéről származik.

Felirata a tulajdonos nevéről és a készítés idejéről is árulkodik:”Im Jahr Susanna Heltner 1913”

A vezetéknév és a keresztnév között virágkoszorúban repülő madár hímzés található.

Széken ezzel a sokak által ismert dallal köszöntötték a Zsuzsannákat:

“Sok Zsuzsanna napakat vigan elérhesd

Napjaidat számlálni ne légyen terhes

Az ég harmatja szívedet újítja,

Áldások árja házod elborítja.”

(MN VII. 125.)

DSC 0987

 

 

A hét tárgya

Február 14. Bálint napja

“Régi szokás szerint Európa-szerte a farsang a párválasztás ideje (ez a húshagyói vénlánycsúfolásnak, a húshagyóig el nem kelt lányok csúfolásának az alapja). A hagyomány ezt elsősorban Bálinthoz köti. A francia és a horvát néphit szerint például a madarak is ezen a napon tartják menyegzőjüket” (Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium. Csokonai Kiadó 1997:66.)

kakas

Magyar nyelvterületen néhány helyen úgy tartják, hogy a verebek ezen a napon választanak párt, de a kotló sikeres megültetésének napja is.

Ehhez a naphoz kapcsolódik a hét tárgya: Orsófogó és fonalcsévélő.

(Leltári száma: 2015.05.03 Lelőhelye Kallós Zoltán Alalpítvány Múzeuma)

Csere révén került múzeumunkba, a hajdani lány kedvesétől kapott ajándékát egy Bibliáért cserélte el a gyűjtővel, Kallós Zoltánnal. Elmondása szerint a fafaragványt arra használták, hogy az orsót ne kelljen kézben tartani, illetve a fonal matulálására.

orsofogo - elorol

Ezt a tárgyat a leány kedvesétől kapta, aki saját kezűleg készítette el neki. A fonómunkák megkönnyítésének eszköze. Az orsofogó, nevéből adódóan az orsó tartására szolgált, hogy a leánynak ne kelljen kézben tartania azt. Másik funkciója pedig, hogy segítségével az orsóról a szálat könnyebb átvezetni egy tárolóeszközre.

Mint minden fa munkaeszköz, faragással dekorálható. Ennél fogva a fiú szerelmének kifejezéséül gyakran készített kedvesének  – kézügyességének függvényében – szebbnél szebb tárgykat.

orsofogo - hatulrol

A kakas és a tyúk párosa szellemesen fejezi ki nő és férfi viszonyát.

A készítő érzelmeit nem csak az elvégzett munka, hanem az orsofogó feliratai is hangsúlyozzák: “Ahogy én szeretlek nem szeret úgy senki minden madár az én bánatomat zengi”

Alján pedig informálódhatunk: “Molnár Sára részére készítete Nagy Imre 1963 ban”

tyuk

 

A hét tárgya

fej

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony Napja

A katolikus falvakban a gyetyaszentelés napja.  Sok helyen időjárás- és termésjosló napnak tartották. Legismertebb talán a medvével való jóslás: ha ezen a napon kisüt a nap és a medve meglátja árnyékát, megijed attól és visszamegy a barlangjába. Így a hideg még negyven nappal tovább tart.

Ehhez a hiedelemhez kapcsolódik a hét tárgya: medve alakú dohánytartó bödön.

(Leltári száma: 2015.03.52, lelőhelye Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma)

oldal

Kallós Zoltán elmondásából tudjuk, hogy ezt a tárgyat a fazekasinasok vizsgadarabnak készítették és vásárlás útján került múzeumunkba.

Kresz Mária leírásából:“Mivel a dohány tiltott dolog volt, jó, ha senkinek sincs mersze a tartójába nyúlni, ezért a forma lehet ijesztő fenevad – medve –, s ilyenkor az állat feje az edény fedője. A dohánytartó edény lehetett ember alakú, vagy bajuszos emberfej, kalapja a fedő, avagy – hogy minél ijesztőbb legyen –, törökülésbenülő basa. Leggyakoribb a medveforma, ilyen az ország minden részén készült. A mackó tarthat botot is a kezében. A rücskös szőrutánzat úgy készült, hogy a lágy agyagot harisnyán vagy szitán nyomták keresztül, és ezt a szőrzetet rakták az állatalak testére. A dohánytartómedve helye a sublóton volt, szobadísznek számított.” (Kresz-Kövér: Magyar népi cserépedények. Móra,1983)

szembol 

 

 
További cikkeink...

VÁLASZÚTI HÍRMONDÓ

a válaszúti diákok újsága 

final

        

         FŐ TÁMOGATÓINK

 

1227653 

images

 

communitas fuggoleges

 

Soros

 

77

 

dension

 

kormany

 

nefmi

 

Kim

 

ministerul cultelor

 

sigla-consiliul-judetean-cluj

 

nemzeti alapitvany

 

balassi

 

 

 

PARTNEREINK

 

irinyi

 

dorog

 

 

TEKA

 

Face-time Tv

 

160x280px

 


HONLAPCSALÁD


untitled-crops

 

Oldalainkat 30 vendég böngészi