kormany tamogatas

Vim LOGO

Mol logo

 

kallos logo_01

A hét tárgya

A hét tárgya

November 11. - Márton napja

A Márton naphoz igen sok hiedelem és népszokás kapcsolódik. Magyar nyelvterületen ezen a napon nagy lakomát rendeztek, ilyenkor a tömött libát már le lehetett vágni, abból libasültet készíteni. Úgy tartották: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.”

Ilyenkor időjárásra is jósoltak, például a liba csontjából, ha hosszú és fehér volt, akkor havas tél lesz, ha viszont barna, akkor rövid és sáros. De jósoltak az aznapi időből is, egy fennmaradt kalendáriumi regula szerint:

„Márton napján, ha a lúd jégen jár,

  akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

Egyes vidékeken e napon vásárt is tartottak, de ez a napon lehetett az újbort először megkóstolni, a mondás is úgy tartja „A bornak Szent Márton a bírája.”

Széken a Márton név gyakorisága miatt Márton napi bált szerveztek. Táncmulatsággal és névnapi köszöntővel ünnepelték a Mártonokat.

A hát tárgyának e jeles nap alkalmából egy széki férfi mellényt választottunk.

melleny1

Leltári száma:2016.18.01 Lelőhelye: Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

Jellegzetes kék színű posztó mellény, melynek gombjai tulajdonosának családi állapotáról árulkodik, a legényeké rézből készült gombokkal, a családos férfiaké csontgombokkal díszített.

Object of the week

November 11th is the day of Saint Martin of Tours. On this day in Szék (Sic, Cluj County) there was organized a Martin’s Day Ball. Therefore the object of the week is a traditional men’s vest from Szék.

Bővebben...

 

A hét tárgya

A hét tárgya

MINDENSZENTEK NAPJA NOVEMBER 1.

Egyházi ünnep, amelyhez a halottakra való emlékezés szokásai, hiedelmei kapcsolódnak. Az 1. századtól kezdődően a keresztény egyházak nov. 1-én ünneplik. Eredetileg azoknak a halott lelkeknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. E napon ma is szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása a halottak emlékezetére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. A bukovinai magyarok sütnek, főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe, osztogatják. Gyertyát gyújtanak otthon, ahány halottja van a családnak, annyit. Az Ipoly menti falvakban, aki nem tud temetőbe menni, az otthon gyújt gyertyát mindenszentek napján. Régebben figyelték, kinek ég el előbb a gyertyája, mert a hiedelem szerint az hal meg előbb a családban.

A szegedi tájon mindönszentök kalácsa, kóduskalács néven üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a család halottairól.  Jászdózsán, miközben a temetőben gyertyát égettek, odahaza égve hagyták a lámpát, hogy a halottak széjjel tudjanak nézni. Úgy vélték: „Míg a harang szól, a halottak otthon vannak.” A Tápió menti falvakban egy tál ételt tettek az asztalra a halott számára.

A halottakra való emlékezés kapcsán eheti tárgyunk egy kalotaszegi gyászos párnahuzat.

parna1

Leltári száma:2016.19.01 Lelőhelye: Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

November 1st is All Saint’s Eve

This day is a traditional day on which the dead are remembered all across Transylvania. Therefore the object of the week is a funeral pillowcase from Kalotaszeg.

Bővebben...

 

A hét tárgya

A HÉT TÁRGYA

OKTÓBER – KUKORICA FOSZTÁS

Őszi társasmunka  a kukoricafosztás.  A fosztóban nóta és tréfálkozás mellett dolgoztak. A háziaktól főtt kukoricát kaptak, és üszögös kukoricával kenegették tréfából egymást.

Kalotaszegen a máléhántást októberben kezdték. A század elején még elevenen élt a mesélés, különösen Ketesden. A legények üszkös kukoricával bekocsmolták, becsumázták, beüszkölték a lányokat. Aki piros kukoricacsövet talált, mehetett lefeküdni.

A kalotaszegi Nyárszón főleg a legények mentek a lányos házakhoz megkérdezni, hogy „kell-e hántó?” A kukoricát a szoba tükör felé eső részében fejtették. Főtt csöves kukoricával és mézes kukoricával kínálták a segítőket. A tengeri héjában meghengergették egymást a lányok, a piros csöveket pedig elkapkodták a legények, s azt csókkal kellett kiváltani. Jó időben az udvaron, esőben a konyhában, fészerben fosztottak. Szilvával, süteménnyel, itallal kínálták a segítőket. Énekeltek, beszélgettek. (MN VII.)

A kukoricának mint tápláléknövénynek még a század első évtizedeiben is nagy jelentősége volt a Kárpát-medencében. Leginkább a szegényparasztság használta kenyérgabona pótlására. Pépes és kásás ételek, sült tészták formájában fogyasztották leggyakrabban. Napjainkban már csak az erdélyi magyaroknak szolgál nagyobb mennyiségben és rendszeresen táplálékul puliszka formájában. Főve, sütve, pattogtatva országszerte kedvelt csemege. (MNL)

A kukoricalisztből készülő puliszkához kapcsolódóan eheti tárgyunk egy puliszkakavaró.

jo01

Leltári száma: 2015.04.61 Lelőhelye: Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

A kavaróból, karikából és kaparóból álló tárgy különlegessége, hogy egyetlen fadarabból lett kifaragva. A kavaró alsó fele enyhén ék alakú. Nyelén apró faragásos díszítmény. A kavaró felső végén karika, melyben egy kicsi kaparó található. Ez az edény szélére ragadt puliszka eltávolítására szolgál.

Object of the week

The cleaning of the corn-cobs was a typical autumn work. The traditional rural communities organized bees for the cleaning of the corn, which was a good opportunity for the young girls and boys to meet. Therefore the object of the week is a polenta stirrer made out of wood. This object has three parts carved out of a single piece of wood.

Bővebben...

 

A hét tárgya

A hét tárgya

OKTÓBER 20. VENDEL NAPJA

A jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentjükként tisztelték Szent Vendelt. Szobrokat állítottak számára, melyeken pásztoröltözetben ábrázolják, lábánál kutyával és báránnyal. Ha állatvész ütött ki, azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. Szent Vendelt elsősorban a Dunántúlon és a Jászságban tisztelték. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották. (MN VII.)

E jeles nap alkalmából a hét tárgyának egy pásztorok által készített és használt jellegzetes bicskatokot választottunk.

jo01

Leltári száma: 2015.04.77. Lelőhelye: Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

A bicskatok a pásztorkészségnek vagy készségnek nevezett eszközkészlet egyik darabja. Ehhez a készlethez tartozott még a tűzgyújtáshoz szükséges felszerelés is, a tűzcsiholó acél, a kova és a tapló, melyeket bőrzacskóban tároltak. Ezek fémkarikára fűzött és fém- vagy csontgyűrűkkel, kupáncsokkal, sallangokkal díszített szíjakon lógtak. A felfüggesztésre azért volt szükség mert ezeket a tárgyakat, azaz a pásztorkészséget a pásztor az övére kötve viselte, hogy mindig kéznél legyen. Régen, amikor még divatban volt a széles bőröv ahhoz, a tüszőhöz csatolták vagy a szűrcsathoz erősítették és belelógott a szűrujjba.

A pásztorok ezt az eszközegyüttest maguk készítették, részben a ló, részben a marha és birka bőréből, csontjaiból. Egy-egy pásztorkészség készítőjének nemcsak ügyességét, hanem ízlését, a bőrfeldolgozásában való jártasságát is dicséri. (MNL)

Ez a darab marhabőrből készült bicskatok. A bőrt kaptafán varrták össze, oldalt peckeket szúrtak bele, hogy a kívánt domború formát megkapják. Két részből áll. Oldalain befűzött bőrszíjjal összefogott, amely egyben akasztója is. Az akasztón agancsból készült biztosítógyűrű van. A kötésekbe a tok elején és oldalán háromszögletűre vágott, cakkozott, lyuggatott bőrdarabokat, pillangókat kötöttek. A pillangók piros, fehér és zöld színűek. 

Object of the week

The 20th October is the day of Saint Wendelin of Trier, the patron saint of the herdsmen. Therefore the object of the week is richly decorated shepherd’s knife case made of cattle leather.

Bővebben...

 

A hét tárgya

A hét tárgya

OKTÓBER 15. TERÉZ NAPJA – OKTÓBER 16. GÁL NAPJA
E két napot sok helyen tartották szüretkezdő napnak. Az erdélyi szász falvakban a szőlő szüretelése egészen a XIX. század végéig október 16-án, Gál napján kezdődött. Az erdélyi borvidékeken a szász gazdák zászlókkal és zöld ágakkal feldíszített szekereken vonultak ki a szőlőhegyekre, ahol a szüretelőknek cigány muzsikusok szolgáltattak zenét, majd a fiatalok este vidám táncmulatságot szerveztek. (Pozsony Ferenc: Erdélyi népszokások)
Teréz napja is sokfelé volt szüretkezdő nap. Egerben Teréz-szedés a neve. Teréz napját a Balaton vidékén, Baranyában is szüretkezdő napként tartották számon. (MN VII.)
A szüret kezdetéhez kapcsolódva eheti tárgyunk egy szőlőlevelekkel és fürtökkel díszített párnahuzat.

jo01

Leltári száma: 2004.06.09. Lelőhelye: Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma
Ez a darab vásárlás útján került a múzeumba, Válaszúton varrták. A párnahuzat házi szövésű, kender és pamut elegyéből készült. A párna végén látható a keresztszemes öltésekkel készült minta. Középpontjában kék színű inda fut, amelynek két oldalán bordó szőlőlevelek és szőlőfürtök csüngnek. A párnahuzatok díszített végét hívják párnavégnek, vagy Mezőségen párnacsupnak. Az ilyen díszített huzatok a vetettágyon kaptak helyet, nem voltak a mindennapokban használatosak.

Object of the week

October 15th – day of Saint Teresa of Ávila and October 16th – day of Saint Gall
These days were traditionally the beginning of the vine-harvest. The harvest was a festive occasion, when after the work the youth organized dancing events.
Related to this the object of the week is a pillow cover with grape ornaments on it. This was sewed in Válaszút (Răscruci, Cluj County).

Bővebben...

 
További cikkeink...

VÁLASZÚTI HÍRMONDÓ

a válaszúti diákok újsága 

final

        

         FŐ TÁMOGATÓINK

 

1227653 

images

 

communitas fuggoleges

 

Soros

 

77

 

dension

 

kormany

 

nefmi

 

Kim

 

ministerul cultelor

 

sigla-consiliul-judetean-cluj

 

nemzeti alapitvany

 

balassi

 

 

 

PARTNEREINK

 

irinyi

 

dorog

 

 

TEKA

 

Face-time Tv

 

160x280px

 


HONLAPCSALÁD


untitled-crops

 

Oldalainkat 63 vendég böngészi