"Kedves Látogatóink! A Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény 2018. május 1-én, kedden zárva tart. Május 2-án a megszokott rendben, 9-től 16 óráig várjuk Önöket!"

 

kormany tamogatas

Vim LOGO

Mol logo

 

kallos logo_01

A hét tárgya

A hét tárgya

Március 18., 19., 21. Sándor, József és Benedek napja

Szokások és hiedelmek gazdagságának tekintetében a három nap közül József nap emelkedik ki. A tavasz első napjának ünnepe volt ez a bukovinai székelyeknél, munkatilalmas nap. Megszólalnak a madarak a hagyomány szerint, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot”. Időjárás-és termésjóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás. Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent az esztendőben.

Topolyán három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket. Ha kisüt a nap ezekben a napokban, akkor hosszú, meleg nyár várható. Ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani. Ezen három nap kapcsán az egész magyar nyelvterületen elterjedt volt a következő időjárással köthető mondóka:

„Sándor, József, Benedek,

Zsákban hozzák a meleget!”

Ehhez a közismert mondáshoz kapcsolódva ezen a héten egy kenderből készült zsákot mutatunk be.

(MNL; Pozsony Ferenc: Erdélyi népszokások)

01

Leltári száma: 2015.06.61 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

Alapanyaga durva kender. Többnyüstös szövésű, hosszanti irányban csíkos, piros pamutfonallal díszített. Szája sodrott, csomózott kendermadzaggal záródik. A madzag egy kis körbeszegett lyukba fűzve található. 

On the name day of Sándor, József and Benedek our object of the week is a hemp sack, because there is a well known Hungarian catchphrase that says: Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget. This means: Alexander, Joseph and Benedict bring the heat in a sack. This refers to the spring weather that usually comes after these days.

Bővebben...

 

A hét tárgya

Március 15.

A 170 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc célja a Habsburg-uralom megszűntetése és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. A követeléseket összefoglaló tizenkét pontból a hetedik az úrbéri viszonyok megszűntetése. Ez foglalja magába a jobbágyság felszabadítást, a jobbágyság intézményének felszámolását az egész feudális jog- és tulajdonrendszer átalakulását.

A forradalom indította történelmi és társadalmi változások hatására a 19. század közepétől előállított népművészeti termékek nemzeti jelentéstartalommal telítődtek a népművészet hazafias értékelése révén. Szerepük különösen megnőtt az 1848-as szabadságharcot követő nemzeti ellenállás kifejezésre juttatásában. A nemzeti jelképek megjelentek minden nemű tárgyon, legyen annak alapanyaga fa vagy akár bőr. A paraszti öntudat művészeti érvényesülésére az 1870-es éveket követő világkiállításokon való szereplés, valamint a Millenniumi Kiállítás Néprajzi Faluja is ösztönzőleg hatott. Ezeknek a folyamatnak egy példájaként a nemzeti ünnepen egy női mellényt mutatunk be, melynek hátán a hímzés központi motívuma az országcímer. (Selmeczi Kovács Attila: Nemzeti szimbólumok néprajzi tárgyakon. In.: Ethnographia 108. 1997; MNL; Múlt-kor történelmi magazin vonatkozó cikke: https://mult-kor.hu/mi-tortent-1848-marcius-15-en-20160315)

1

Leltári száma: 2009.02.44 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

Az országcímer a legszélesebb körben elterjedt nemzeti jelkép, amely különböző tárgytípusokon fordul elő. Az ábrázolás egyéni megformálásai és nagy számban való előfordulása is arról tanúskodik, hogy a népi díszítőművészet teljes értékű motívumává vált. A címer felett látható fehér varrás a Szent Korona stilizált megformálása, amelyet a korona tetején látható megdőlt kereszt tesz azonosíthatóvá. A mellény kenderszőttes (kanavász) alapon gyapjú fonallal hímzett, karnyílásai körül műbőrrel szegett. Gyűjtési helye Kajántó, Kolozs megye. A falu Kolozsvár közvetlen közelében található, magyarsága mégis öntudattal vállalta a magyar paraszti identitást és kereste a kapcsolatot a Nádas menti magyar falvakkal. Viseletük is az ottani falvak máig használatos ruháihoz igazodott. (Selmeczi Kovács Attila: Nemzeti szimbólumok néprajzi tárgyakon. In Ethnographia 108. 1997; Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: Elzárkózás és kapcsolatkeresés – Szorványközösségek eltérő magatartásmodelljei egy nagy múltú erdélyi magyar táj, Kalotaszeg peremén)

Object of the week

March 15th is the anniversary day of the outbreak of the Hungarian Revolution of 1848, grew into a war for independence from the Austrian Empire. The revolution and independence war strengthened the national identity of the Hungarians. After the war, national symbols, like the Holy Crown of Hungary were used as decoration much more often in peasant-made objects. Therefore, our object of the week is a women’s west made out of canvas and decorated with the Holy Crown-symbol made of wool yarn. The west is from Kajántó (Chinteni, Cluj County).

Bővebben...

 

A hét tárgya

Március 8. – Nők napja

A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés. A nemzetközi nőnapot 1911-ben ünnepelték meg először. Az időpont 1913-ban került át március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857. évi sztrájkjának - más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett, 129 munkásnő életét követelő tűzvésznek - az emlékére. Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először. (A nőnapról bővebben a Múlt-kor történelmi magazin cikkében: https://mult-kor.hu/miert-esik-marcius-8-ra-a-nemzetkzi-nonap-20170308)

Nőnap alkalmából a hét tárgyának egy mezőségi, női inget választottunk.

01

Leltári száma: 2014.04.11 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

Mezőségen a hagyományos női ing háziszőttes vászonból készült. A vásznat általában a saját termesztésű és feldolgozású kenderfonálból szőtték. A 20. század elején, a bolti pamut és gyapot megjelenésekor, a megvásárolt anyagokat kezdetben csak elegyes vásznak szövéséhez használták. A női ing a nyaknál és a vállnál ráncba szedett, hátul nyíló, rövid derekú. Az ingujj lehet kézelős vagy bő szájú. A kézelőt, inggallért és mellrészt szokták hímzéssel vagy varrással díszíteni, általában fehér vagy fekete fonállal. (Dr. Kós Károly: Ismeretlen magyar népviseletekről, In: Népélet és néphagyomány; Tőkés Béla: A mezőségi magyar viselet, In: A Néprajzi Múzeum Értesítője, XXVII. évf. 1935)

A Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjteményből választott mezőségi női ing is háziszőttes pamutvászonból készült, géppel varrt. Hátul, a nyaknál hasíték, gombbal záródik. Az ing nyaka körben ráncolt és fodros, keskeny nyakpánt fogja össze. Elől díszes, apró, fehér keresztszemes virágok három sávban. Az ing ujja kézelőjénél húzott, fodros, gombbal záródik, vagdalással és laposöltéssel díszített. A könyökénél is vagdalásos és laposöltéses hímzés fut.

Object of the week

March 8 is the International Women's Day. Therefore, the object of the week is a women’s shirt made of homemade cotton linen. This shirt is from the Mezőség region and it has cross stitched floral decoration.

Bővebben...

 

A hét tárgya

Február 27. – Pesovár Ferenc (1930-1983) halálának 35. évfordulója

A herendi, Veszprém megyei születésű Pesovár Ferenc a budapesti ELTE néprajz-muzeológia szakának elvégzése alatt is már tudatosan a néptáncgyűjtés felé fordult. Az 1950-es évek „kultúrversenyein” egyetemi társaival a zsűri szerepét betöltve szereztek országos tájékozódást a néptáncgyűjtéshez. A zsűrizést követően felkeresték azokat, akik megítélésük szerint „eredeti” táncokat jártak a versenyeken, és igyekeztek felvételt készíteni róluk. 1957-től Székesfehérváron végzett múzeumi munkát és ezzel párhuzamosan igyekezett rögzíteni a polgárosodottnak vélt Fejér megye népzene-, néptánc- és szokás anyagát. Eredményei meglepetést okoztak a kornak. Gyűjtéseit igyekezett feldolgozni, rendszerezni, valamint a közművelődésben kamatoztatni, például a fehérvári fiatalok körében feleleveníteni közvetlen környezetük szokásait. Fejér megye és az anyaország felfedezésén túl a határon túli magyarság táncainak megismerésében és rögzítésében is részt vett az 1960-as évektől. Ekkor ismerkedett meg Kallós Zoltánnal is. Gyűjtöttek együtt Gyimesben, Kalotaszegen, Mezőségen és Moldvában is. Útjaik során sokszor volt még társuk Andrásfalvy Bertalan és Martin György is. Az MTA Zenetudományi Intézetének Kallós Zoltán zenei gyűjtéseit rendszerező online adatbázisában 258 tétel található, melyeknek gyűjtői között szerepel Pesovár Ferenc is. Közös útjaikhoz kapcsolódva ezen a héten Mezőségről, Magyarszovátról választottunk egy férfi surcot, mivel zenei gyűjtéseik ebből a faluból jelentős számban fordulnak elő a Kallós Archívumban. Ezek közül választottunk is egy felvételt, melyet 1962-ben rögzítettek.

http://db.zti.hu/kallos/kallos.asp?VBSdbClickClass_1=VBSdbGoToGridRow&VBSdbIndex_1=85 (Andrásfalvy Bertalan: Pesovár Ferenc emlékezete 1930-1983. In Ethnographia 95. évf. 1984)

1

Leltári száma: 2014.04.82 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

Surcnak nevezik a férfiak által viselt keskeny kötényt. Legfőképp gatyához hordták, nadrághoz kevésbé. A mezőgazdasági és ipari munkák elvégzése során használták az egyszerűbb változatokat. A díszesebb, nemesebb anyagokból készülteket viselhették kimenőbe, táncba is. A mi darabunk két szél lenvászonból készült, fehér színű. Derekán 1 cm-es rakások. Alja két felhajtással és keresztszemes hímzéssel díszített. A hímzés piros fonallal készült és három ágú virágbokrokat sorakoztat fel. (MNL)

Object of the week

February 27 is the 35th anniversary of the death of Ferenc Pesovár (1930-1983), Hungarian folklore collector, ethnographer. Pesovár and Zoltán Kallós did on several occasions collect together in Moldavia and Transylvania. Therefore, the object of the week is a men’s apron from Magyarszovát (Suatu, Cluj County) where the two ethnographers did a part of their fieldwork. From this village we have several folk music recordings too, which can be listened on the link above.

Bővebben...

 

A hét tárgya

Ez alkalommal a hét tárgyának egy fényképet választottunk. Ezzel a képpel búcsúzunk a Néprajzi Gyűjtemény létrehozójától, Kallós Zoltántól.

KaZo FoA 17 24 1

Leltári száma: KaZo_FoA_17_24_1 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

A kép Szegeden készült, a Móra Ferenc Könyvesboltban, ahol Kallós Zoltán éppen a Balládák könyvét dedikálja. Az első, Magyarországon megjelent kiadás 1973-ban a Magyar Helikon kiadó gondozásában került az olvasók kezébe. Ehhez a kiadáshoz 4 kisméretű bakelitlemez is tartozott, melyeken néhány ballada eredeti énekelt változata hallható.
A 259 balladát tartalmazó kötetet először 1970-ben jelent meg a Kriterion Kiadó gondozásában Romániában. A megjelenést követően hamar berobbant a romániai és magyarországi köztudatba is, népszerű lett. A könyv az egyik leggazdagabb magyar balladagyűjteménynek számít, ahogy az egyik kiadás alcíme is mutatja akkor még „élő erdélyi és moldvai magyar népballadákat” gyűjtött össze Kallós Zoltán négy néprajzilag jelentős tájról, Moldvából, Gyimesből, Mezőségről és Kalotaszegről. Nagy László költő, az Élet és Irodalom, 1971. október 23-i számában Adok nektek aranyvesszőt címmel méltatja a Balladák könyvét, így ír: „Mert ma is élő balladákat olvashatok a nagyon megapadt Dunánál. Olvashatok, mert férfi akadt Erdélyben, hűségesen elszánt, aki eleven énekeket gyűjtve, aranyvesszőt ad: Verjétek meg a temetőt! Támasszátok föl anyátokat, árvák! Csapjátok meg azokat is, akik meghúzták a halálharangot a balladára.  Ez a férfi egymaga többet lejegyzett balladát, mint az előtte járók együttesen... Utazik a kiszemelt énekeséhez Kallós Zoltán. S mire a sebek is megvirradnak, megjelenik. Énekre nyitja a lepecsételt szájakat is.”
Vargyas Lajos népzenekutató, 1971-ben az Ethnographiában közölte véleményét a Balladák könyvéről: „... azok a gyűjtemények, amik addig megjelentek, nem jutottak el a néphez. ... A Kriterion által kiadott könyv eljutott minden olvasni tudó réteghez, népkönyv lett. Annyira nagy hatással volt akkor az erdélyi magyarságra, hogy mindenki tudta, hogy megjelent Kallós Balladás könyve. Legalábbis, nekem nem volt olyan ismerősöm, aki ne tudta volna. ... Nekem az a véleményem, hogy egyrészt hiány volt, másrészt egyfajta reakció volt a hatalom ellen.” (Bereczki Ibolya: Indulj el egy úton... Kallós Zoltán. Kiállítás katalógusok 8.)

Object of the week

This time the object of the week is a photograph from the Kallós Archive. With this picture we commemorate Zoltán Kallós, deceased on 14 February 2018. The picture shows the ethnographer in 1973, inscribing his book Balladák könyve (Book of Ballads) in Szeged, Hungary. Kallós was one of the most prominent and successful Hungarian folklore collectors of the 20th century. His collections have encompassed tangible and intangible elements of the Hungarian, Romanian, Saxon and Roma communities of Transylvania and have proved invaluable to the preservation of European folk culture.

 
További cikkeink...

VÁLASZÚTI HÍRMONDÓ

a válaszúti diákok újsága 

final

        

         FŐ TÁMOGATÓINK

 

1227653 

images

 

communitas fuggoleges

 

Soros

 

77

 

dension

 

kormany

 

nefmi

 

Kim

 

ministerul cultelor

 

sigla-consiliul-judetean-cluj

 

nemzeti alapitvany

 

balassi

 

 

 

PARTNEREINK

 

irinyi

 

dorog

 

 

TEKA

 

Face-time Tv

 

160x280px

 


HONLAPCSALÁD


untitled-crops

 

Oldalainkat 109 vendég böngészi