"Kedves Látogatóink!

A Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény 2017. augusztus 25-én, pénteken áramszünet miatt ZÁRVA tart! Szombaton, a megszokott nyitvatartási rend szerint várjuk újra Látogatóinkat! Megértésüket köszönjük!"

kormany tamogatas

Vim LOGO

Mol logo

 

kallos logo_01

Válaszút vándora hazatalált - Kallós Zoltánt barátai ünnepelték

 
  Hétfőn 69-en kapták meg a jelenleg legmagasabb elismerésnek számító Nemzet Művésze díjat, köztük Kallós Zoltán is. A budapesti ünnepség után a Válaszúton élő néprajztudóst fogadott városában, Székesfehérváron barátai köszöntötték, és szerveztek neki egyben könyvbemutatót is abból az alkalomból, hogy megjelent a sok megpróbáltatást megélt Balladák könyvének bővített kiadása.

A Balladák könyve 1970-ben jelent meg először, de azonnal indexre került, mert hírt adott egy kétmilliós kisebbség gazdag hagyományvilágáról. Egy nemzedék döbbent rá akkor a hivatalos elhallgatás ellenére, hogy a határon innen és túl élő magyaroknak közük van egymáshoz. Kallós Zoltán gyűjtőmunkája nemzetiségi és politikai kérdés lett. Komoly feszültségforrás Magyarország és Románia között.

Az állambiztonság Önt folyamatosan figyelte. Hogyan lehetett az állandó zaklatásokkal együtt élni és dolgozni?

– A Ceaucescu időben nem csak a magyar, de a román néprajzosokat is rossz szemmel nézték. Elmentem például Buzába, én nem csak a szellemi, hanem a tárgyi javakat is gyűjtöttem. Az egyik román asszonykának voltak üvegre festett ikonjai, amit már kidobott a házból. Megvettem tőle, de felfigyelt rá a hatóság. Bevittek a rendőrségre és bezártak a tanács pincéjébe. Törvényes eljárást kezdeményeztek ellenem a dési törvényszéken, azt állították, hogy nagyon olcsón vásároltam értékes román ikonokat. Kértek véleményezést is a kolozsvári múzeumtól az ikonok értékéről, később az ott dolgozó Kós Károlytól tudtam meg, hogy manipulált értékbecsléssel akarták rám bizonyítani a bűnösségemet. Nem sikerült nekik.

Az adatközlőket is hasonló módon zaklatták. Mégis szóba álltak magával?

– Egyszer Lujzikalagorba utaztam a piacra, ahol csángó asszonyok árultak szőtteseket. Amikor le akartam szállni, szólt a sofőr, hogy az ajtó nem nyílik. Elvitt a buszállomásig, ott a rendőrök vártak rám. Bevittek a Szekuritátére, átkutattak, leírták a címeket és megbüntették azokat, akik eladtak nekem valamit. Arra hivatkoztak, hogy ezeket a javakat nem szabad kiszolgáltatni külföldinek, mert ezek nemzeti kincsek.

Maga ezek szerint külföldinek számított?

– Hát, nem belföldinek! Magyarnak…

A Balladák könyve nem várt sikert hozott, ezt követően azonban letartóztatták és börtönre ítélték. Pontosan miért?

– A börtönévekről ne kérdezzen. Megjártam Románia több börtönét, voltam a hírhedt Duna-csatornánál, Bukarestben, Csíkszeredában, Zsilaván, végül Nagyenyedről szabadultam köztársasági kegyelmmel a Nemzetközi Pen Club közbenjárására.

Mind a két országban feszültséget okozott a Balladák könyve, Aczél Györgynél is járt, a Kádár-korszak kulturális életének fő ideológusánál.

– Aczél kétszer is felhívatott. Neki tudom be, hogy Magyar Televízió visszautasította az egyik interjúmat. Később Pálfy G. Istvántól tudtam meg: a valódi indok az volt, hogy ők egy ilyen nacionalista megnyilvánulásnak nem csinálnak reklámot.

Ugyanakkor sokan segítették és támogatták is. Ha jól tudom, Kodály Zoltántól kapta az első magnetofonját.

– Amikor megkaptam, azon gondolkodtam, hogyan tudom átvinni a határon. Kifelé ördöngősfüzesi felvételeket vittem magnószalagon Kodálynak, ezért azt írtam románul a vámcédulára, hogy „una bande magnetofon”, vagyis egy magnetofonszalag. Aztán amikor jöttem haza, közé tettem egy vesszőt – így lett belőle egy szalag, meg egy magnetofon.

Kallós Zoltán is megkapta a legmagasabb elismerést: a Nemzet Művésze díjat (Fotó: Koppán Viktor)

Úgy tartja, hogy a néprajzi gyűjtés nem lehet öncélú. Ezért is nyílt meg az egykori családi birtokon múzeuma.

– A múzeum gyermekkori álmom volt. Miután visszakaptuk a válaszúti házat, nekiálltam a munkának. Először a nagytakarításnak. Negyven évig téeszközpont volt benne, úgy lelakták, hogy mondtam is nekik, apám az istállóban nem tűrt ilyen piszkot. 1992-ben létrehoztuk a Kallós Alapítványt, így pályázati pénzekből megkezdődtek a munkák, de a Kossuth-díjamat is belegyúrtuk a falakba.

Büszkék vagyunk arra, hogy a múzeum székesfehérvári összefogás eredménye is, de talán az sem véletlen, hogy Fehérvárra hazajáró vendég.

– Az Illyés és az Altorjay családdal van szorosabb kapcsolatom, illetve egy távoli rokonom is ide telepedett, Enyedi Mihály. Illyés Endréné Tücsi, aki hosszú ideig a múzeumban dolgozott szakértelmével nagy segítségemre volt a múzeum rendezésénél, az ő hívására érkeztek Válaszútra Magyarország legjobb restaurátorai, múzeumi szakemberei is, látványosan berendeztük a múzeum nyolc termét. Egy mini-Erdélyt mutatunk be.

És most már magyar állam is maximálisan elismeri életművét: Kossuth-díj, Corvin lánc, és a hétfőn átadott Nemzet Művésze díj. A díjakkal járó pénzjutalomnak köszönhető, hogy egy szórványkollégium is működik már Válaszúton.

– Amikor az első kézműves táborunkat szerveztük a válaszúti gyerekeknek, unokahúgom Balázs-Bécsi Gyöngyi, aki korábban Széken tanított, megkérdezte: „Ha ennyi magyar gyerek van a faluban, miért nincs Válaszútnak 25 éve magyar iskolája?” Gyöngyi a helyi református pappal végigjárta a magyar családokat. 2007-ben négy gyermekkel indultunk, most 130 gyerekünk van. Ezt a munkát csak hittel, odaadással és önzetlenül lehet végezni. Mindig is azt vallottam, hogy mindannyiunk kötelessége az őseinktől átörökölt hagyományokat éltetni és továbbadni a következő nemzedéknek – mert csak addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk.

J. Mező Éva

 

Elhúzták a nótánkat: kolozsvári magyar népzene-tanoncok 9-től 70 évesig

Öt hónapja tanulnak népzenét - énekelni, hangszeren játszani - a Kallós alapítvány kolozsvári népzene-tanfolyamának 9-70 esztendős növendékei. Kezdők és haladók, abszolút újoncok és némi zenei előképzettséggel rendelkezők mutatkoztak be pénteken este a Reményik galériában.


A fotókat és az eredeti cikket megtekinthetik az alábbi linken!

www.szabadsag.ro

 

 

A válaszúti tél Kolozsváron

Hangulatos tél Válaszúton cím­mel, a szórványkollégium több mint hatvan diákjának rajzai­ból, festményeiből nyílt kiállí­tás kedd este Magyarország Ko­lozsvári Főkonzulátusának ren­dezvénytermében.

A gyerekek által használt technikák széles skáláját emelte ki a kiállítást megnyitó Székely Géza grafikus. Mint elmondta, a különböző technikák inno­vációra sarkallnak, megakadá­lyozzák, hogy a gyerekek fantá­ziája beszűküljön. Székely Géza hangsúlyozta: meg kell erősí­teni az elméleti és a gyakorla­ti, művészeti tantárgyak köz­ti kapcsolatot, ahogy azt teszik Válaszúton is, hiszen cselekvé­ses úton jobban kibontakozik a tanulók személyisége. Kitért az Aranyecset Képzőművésze­ti Tehetséggondozó Műhely ál­tal szervezett pályázatokra, és felhívta a jelen levő gyerekek figyelmét, hogy a következő, A sokoldalú Mezőség című április­ban lezajló pályázatra is jelent­kezzenek.

A kiállításmegnyitó kereté­ben mutatták be Sárki, a válasz­úti sárkány csodálatos kaland­jai című mesekönyvet, amely nagyrészt a tavalyi IV. osztályo­sok meséit és illusztrációt tar­talmazza. Szabó Gábor tanfel­ügyelő a témához illően maga is mesébe foglalta mondandóját. Kifejtette, hogy a kötetet nem­csak az különbözteti meg a töb­bi mesekönyvtől, hogy gyere­kek írták és illusztrálták, ha­nem az is, hogy fellelhető benne az ízes mezőségi tájszólás. Mint elmondta, sok gyerek úgy érke­zik meg első osztályba Válasz­úira, hogy alig beszél magyarul, de negyedik osztály végére már mesét írnak.

 

A Kallós Zoltán Népzeneis­kola tanulói, illetve a szórvány­kollégium egykori és jelenlegi diákjai népdalokat énekeltek, és a Sárki mesék szerzői is fel­olvastak egy-egy érdekes törté­netet a válaszúti barátságos sár­kány kalandjaiból

Forrás: www.szabadsag.ro

 
További cikkeink...

VÁLASZÚTI HÍRMONDÓ

a válaszúti diákok újsága 

final

        

         FŐ TÁMOGATÓINK

 

1227653 

images

 

communitas fuggoleges

 

Soros

 

77

 

dension

 

kormany

 

nefmi

 

Kim

 

ministerul cultelor

 

sigla-consiliul-judetean-cluj

 

nemzeti alapitvany

 

balassi

 

 

 

PARTNEREINK

 

irinyi

 

dorog

 

 

TEKA

 

Face-time Tv

 

160x280px

 


HONLAPCSALÁD


untitled-crops

 

Oldalainkat 37 vendég böngészi